A mellkasban, a szegycsont alatt található egy fontos, ám annál inkább „elfeledettnek” mondható szerv, a csecsemőmirigy. Ez a nyirokszerv fontos szerepet játszik a gyermekkori egészségben és pubertáskorra éri el a legnagyobb fejlettséget. Ezután állománya folyamatosan zsírosodik, így gyakran azt gondolják, a felnőttek életében már nem játszik meghatározó szerepet.
Egy új kutatás szerint viszont ez nem biztos, hogy így van: az eredmények azt mutatják, a csecsemőmirigy jelenléte elengedhetetlen egészségünk megőrzéséhez és még rákmegelőző hatása is lehet, írja az IFLScience.
A csecsemőmirigy az immunrendszer egyik legfontosabb sejtjének képzési helye és itt termelődnek az úgynevezett T-limfociták (más néven T-sejtek) is.
A T-limfociták a fehérvérsejtek csoportjába tartoznak és amellett, hogy az immunrendszer megfelelő működéséért felelnek, a sejtekben élő vírusok, paraziták és gombák ellen is ők veszik fel a harcot.
Annak ellenére, hogy széleskörben elismert a tény, hogy a csecsemőmirigy központi szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, sokáig úgy gondolták, felnőttkorban funkcióját veszti a nyirokszerv. Ráadásul szívműtétek során az orvosok gyakran el is távolítják, hogy hozzá tudjanak férni a szívhez és a főbb erekhez.
Ez is érdekelhet: Kiderült, miért adja meg magát az űrhajósok immunrendszere
A kutatás során két csoportba tartozó embereket hasonlítottak össze: az egyik csoport tagjai rendelkeztek csecsemőmiriggyel, a másik csoport résztvevőinek csecsemőmirigyét műtéti úton már korábban eltávolították.
Az eredmények azt mutatták, hogy azok az emberek esetében, akiknek eltávolították a csecsemőmirigyét, háromszor nagyobb volt az öt éven belüli halálozás kockázata, mint az ezzel a szervvel rendelkező társaik körében. Továbbá az előbbi csoportban nagyobb volt a rák kialakulásának kockázata is.
Azokat az embereket tanulmányozva, akiknek eltávolították a csecsemőmirigyüket felfedeztük, hogy a szerv létfontosságú az egészség megőrzéséhez. Amennyiben valaki nem rendelkezik ezzel a szervvel, a rák kialakulásának és a halál bekövetkeztének kockázata is legalább kétszer akkora
– nyilatkozta Dr. David T. Scadden, a Harvard Egyetem őssejtekkel és regenerációs biológiával foglalkozó osztályvezetője.
Bár a kutatás megfigyelésen alapult, – tehát nem tud ok-okozati összefügést bizonyítani a nemkívánatos betegségek kialakulása és a csecsemőmirigy megléte között – van néhány potenciálisan releváns klinikai következménye.
A kutatás arra enged következtetni, hogy a csecsemőmirigy eltávolítását alaposan át kell gondolni
– teszi hozzá Scadden.
Olvass erről is! Már 5 éven belül meglehet a rák ellenszere
A kutatásban egyébként 1146 olyan embert vizsgáltak, akiknek eltávolították csecsemőmirigyüket és ugyennyi olyan embert, akinek nem.
A kutatók felfedezték, hogy a műtéten átesett betegek 8,1 százaléka öt éven belül elhunyt, míg a csecsemőmiriggyel rendelkezőket nézve ez az arány jóval alacsonyabbra, 2,8 százalékra tehető. Ugyanebben az idősávban a műtött betegek 7,4 százalékánál alakult ki valamilyen féle ráktípus, a másik csoportnál ez az érték 3,7 százalékot mutatott. A műtéten átesett páciensek esetében továbbá gyakoribbak, agresszívebbek voltak a rákos sejtváltozások, valamint náluk nagyobb arányban is újult ki a betegség, ami magasabb halálozási mutatóhoz vezetett.
