Diana Polekhina/Unsplash
március 25., 2026  ●  Tudomány

A C-vitamin valójában nem igazán véd a megfázás ellen

A C-vitamin az egyik legismertebb „csodaszer” a hétköznapi egészségmegőrzésben. Sokan automatikusan nyúlnak érte, ha közeleg a megfázás, vagy már jelentkeznek az első tünetek. A tudományos eredmények azonban jóval visszafogottabb képet mutatnak annál, mint amit a közvélekedés sugall.

A C-vitamin – más néven aszkorbinsav – valóban nélkülözhetetlen a szervezet számára. Antioxidánsként védi a sejteket, támogatja az immunrendszer működését, segíti a vas felszívódását, és kulcsszerepet játszik a kollagéntermelésben, amely a bőr, az íny és a kötőszövetek alapja. Súlyos hiánya skorbuthoz vezethet, amelynek egyik jellegzetes tünete, hogy a szervezet nem képes megfelelően fenntartani a szöveteket.

Ettől azonban még nem következik, hogy a C-vitamin hatékonyan megelőzi a megfázást. Az átfogó kutatások azt mutatják, hogy a napi legalább 200 milligrammos C-vitamin-pótlás sem csökkenti érdemben annak esélyét, hogy elkapjuk a náthát. Másképp fogalmazva: hiába szedjük rendszeresen, nem leszünk kevésbé fogékonyak a fertőzésekre. A hatása inkább ott mutatkozik meg, hogy enyhén rövidítheti a betegség időtartamát, és nagyobb adagok esetén mérsékelheti a tünetek erősségét. Ez a különbség azonban jellemzően nem jelentős. Fontos részlet az is, hogy ha csak a tünetek megjelenésekor kezdjük el szedni, a legtöbb vizsgálat szerint már nincs érdemi hatása sem a lefolyásra, sem a súlyosságra.

Illusztráció
Fotó: Diana Polekhina/Unsplash

A C-vitamin körüli túlzott várakozások részben abból fakadnak, hogy az immunrendszer működésében valóban szerepet játszik, ez azonban nem jelenti azt, hogy immunerősítő a hétköznapi értelemben. A szervezet számára inkább egy alapfeltételt biztosít – de ha ez már adott, a további bevitel nem hoz látványos többlethatást.

Hasonló a helyzet más, gyakran emlegetett betegségekkel is. A jelenlegi bizonyítékok szerint a C-vitamin-pótlás nem csökkenti érdemben a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és nem bizonyul hatékonynak a daganatos megbetegedések megelőzésében sem. Bár egyes vizsgálatok kimutattak minimális vérnyomáscsökkentő hatást, ez messze elmarad attól, amit például a rendszeres testmozgás vagy a gyógyszeres kezelés biztosít.

Ami a forrásokat illeti, a szervezet nem tudja előállítani a C-vitamint, ezért táplálékkal kell bevinnünk. A zöldségek és gyümölcsök – például a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök, a paprika vagy a brokkoli – bőségesen fedezik a szükségletet. A tablettákban található C-vitamin kémiailag ugyanaz, mint az élelmiszerekben, de az utóbbiak olyan kísérő anyagokat is tartalmaznak, amelyek együtt fejtik ki kedvező hatásukat.

A túlzott bevitel ráadásul nem előnyös, írja a ScienceAlert. A napi ajánlott mennyiség viszonylag alacsony, és már egy pohár narancslé is fedezheti. Nagy dózisban – különösen napi 2000 milligramm felett – a C-vitamin emésztési panaszokat, sőt egyes esetekben vesekő kialakulását is elősegítheti. A kép tehát árnyaltabb annál, mint amit a közkeletű tanácsok sugallnak. A C-vitamin fontos tápanyag, de nem csodaszer: a megfázást nem előzi meg, és csak korlátozottan befolyásolja annak lefolyását. A kiegyensúlyozott étrend általában elegendő a szükséges mennyiség biztosításához, a rendszeres pótlás pedig a legtöbb ember számára nem jelent érdemi előnyt.

Nyitókép: Illusztráció / Diana Polekhina/Unsplash

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök