A mosoly színlelése által teremtett boldogság kérdését azóta vitatják, hogy a híres természettudós, Charles Darwin 1872-ben könyvet írt a témáról.
Egy érzelem külső jelekkel való szabad kifejezése felerősíti azt. Az érzelem szimulálása képes arra, hogy felkeltse azt az elménkben
− írta Darwin. A populáris kultúra aztán tovább éltette ezt az elképzelést.
De vajon megállja-e a helyét ez a népszerű elképzelés egy tudományos vizsgálatban? Egy 1988-as kísérlet során arra kérték a résztvevőket, hogy fogaikkal majd az ajkaikkal tartsanak tollat, amivel mosolygást vagy semleges arckifejezést szimulálnak.
A vizsgálat megállapította, hogy a mosolygástól − anélkül, hogy ennek tudatában lennének− az emberek jobban szórakoztak.
Most a kutatók több ezer embert toboroztak a világ minden tájáról, hogy aprólékosan teszteljék ezt a mosolygós hatást. A Nature Human Behavior című szaklapban megjelent tanulmányban 19 országból mintegy 3800 önkéntest kértek meg arra, hogy többféle felszólítás segítségével mosolyogjanak vagy vágjanak semleges arckifejezést, majd értékeljék boldogságukat.
Ha az önkéntesek tudták, hogy mit vizsgálnak a kutatók, az befolyásolhatta, hogyan értékelték a mosolygós beavatkozásokat. Ezért a kutatók kitaláltak néhány csalikísérletet, hogy félrevezessék az önkénteseket. Három különböző 5 másodperces mosolygós beavatkozást kevertek a csalogató feladatok közé véletlenszerű sorrendben.
Fotó: Shutterstock
Az egyik ilyen feladatnál az önkénteseknek egy tollat kellett a fogaik közé tenniük vagy az ajkaikkal tartaniuk. Egy második feladatban az önkéntesek egy mosolygó vagy üres arckifejezést fenntartó színész fotóját utánozták. Egy harmadik feladatban arra kérték a résztvevőket, hogy vegyenek fel boldog arckifejezést úgy, hogy vagy az ajkuk sarkát a fülük felé mozgatják, és megemelik az arcukat.
A boldogságérzet minden mosolygós beavatkozásnál valamelyest nőtt, de a mimikai és az arcjátékos feladatoknál nagyobb volt a hatás, mint a tollal a szájban feladatnál.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az arc visszajelzése nemcsak felerősítheti a folyamatban lévő boldogságérzetet, hanem boldogságérzetet is kezdeményezhet egyébként semleges kontextusban
- írják a kutatók.
A résztvevők fele a kísérlet során minden egyes mosolyfeladathoz egy sor vidám képet nézett. Ezzel azt vizsgálták, hogy a mosolygás boldogságra gyakorolt hatása nagyobb-e pozitív ingerek jelenlétében. Az eredmények azt mutatták, hogy a boldogsághatás mind érzelmi ingerek jelenlétében, mind azok hiányában jelentkezett.
A mosoly megjátszása azért befolyásolhatja a hangulatunkat, mert az emberek következtetése szerint, azért boldogok, mert mosolyognak, vagy mert a mosoly automatikusan aktiválja az érzelmekkel kapcsolatos biológiai folyamatokat. A kutatók azért óvatosságra intenek:
E tanulmány szerzői valószínűtlennek tartják, hogy az arcvisszacsatolásos beavatkozások meg fognak jelenni komoly jóléti beavatkozásként.
Forrás: Science Alert
