Hála az öregedésért: tényleg boldogabbak leszünk idős korunkra?

Zsémbes öregember leszel, aki olyan célokon töpreng majd, amelyeket soha nem ért el, átkozza majd az ízületi fájdalmait, s végleg elveszik az egzisztenciális rettegésben, hogy szépen lassan beletörödjön abba, hogy egyre közelebb kerülsz a halálhoz? Vagy boldogabb és nyugodtabb, mint valaha?


Jason Stretton kutató egy olyan orvoscsoportot vezetett, amely tesztelte a második lehetőséget. Konkrétan a szakértők azt vizsgálták, hogy az életkor jobbá teszi-e az embereket az öröm megtalálásában és a pozitív érzelmek megélésében.

Az idősebb felnőttek számtalan kihívással szembesülnek: egészségügyi problémákkal, kognitív hanyatlással, a házastárs és a függetlenség elvesztésével. Mégis világszerte 55 éves kor körül kezd nőni az élettel való elégedettség és az érzelmi stabilitás. Bár az életelégedettség 70 éves kor után kezd stabilizálódni, vagy akár csökkenni is, a 90 év felettiek még mindig magasabb pszichológiai jólétről számolnak be, mint középkorú társaik.

Az egyik lehetőség az, hogy az idősebb korral járó kognitív hanyatlás boldogabbá teszi az embereket. Ekkor talán gyorsabban elfelejtik a rossz dolgokat. Lehet, hogy egyszerűbb életet élnek, kevesebb stresszel és túlgondolkodással. Bár megeshet az is, hogy valójában a tudatlanság a boldogság.

Stretton és csapata azonban egy alternatív hipotézist javasolt: az idősebb emberek talán jobban tudnak koncentrálni a pillanatnyi boldogságukra, mint a fiatalabbak. Ennek pedig több oka is lehet.

Először is, az öregebb emberek azért jobbak a boldogság maximalizálásában, mert magasabb prioritásként kezelik azt. A szocioemocionális szelektivitás elmélete szerint a céljaink az élet során változnak. A fiatalabbak inkább a hosszú távú célokra összpontosítanak, mint például a tapasztalatszerzés, a kapcsolatok kiépítése és az erőforrások, például a pénz és a presztízs felhalmozása. Az idősebbek ezzel szemben tudják, hogy az idejük korlátozott, ezért a pillanatra koncentrálnak, és a közvetlenebb célokat helyezik előtérbe.

Az itt és mostban keresik az elégedettséget.

Shutterstock

Továbbá a nyugdíjasok már megszerezték a legfontosabb tapasztalatokat. Ez az érzelemszabályozási képességek javulásához vezethet. Olyan készségekhez, mint például az előre tervezés a stresszes helyzetek elkerülése érdekében, vagy az események átformálása a pozitív aspektusok feltárása érdekében.

Annak felmérésére, hogy az idősebbek miért számolnak be magasabb szintű érzelmi jólétről, a kutatók 249 18 és 88 év közötti embert hívtak meg laboratóriumukba. Ott az orvosok megmérték a résztvevők érzelmi reakcióit, agytérfogatát és kognitív képességeit.

Az érzelmi reakciók kiváltása érdekében a résztvevők rövid videókat néztek meg, amelyek vagy negatívak (például a népirtásról szóló hírek), semlegesek (például egy időjárás-előrejelzés) vagy pozitívak (nevető kisbaba) voltak.

A negatív videók felének megtekintése előtt a résztvevőket arra kérték, hogy szabályozzák az érzelmeiket, vagyis próbálják meg csökkenteni a negatív érzelmi reakciókat a videoklip újraértékelésével. A többi felvétel alatt arra kérték őket, hogy egyszerűen csak nézzék, és hagyják, hogy az esetleges érzelmi reakciók természetes módon jelentkezzenek. Minden egyes videó után az emberek értékelték, hogy mennyire volt pozitív vagy negatív az érzelmi reakciójuk, és mennyire sikerült szabályozniuk azt. Emellett kitöltötték a folyékony intelligenciát mérő tesztet, és beszámoltak az iskolai végzettségükről.

Végül a kutatók mágneses rezonanciás képalkotó eljárással megmérték az egyes résztvevők szürkeállományát a megismeréssel és az érzelmekkel kapcsolatos agyi területeken.

Megállapították, hogy az életkor négy egyedi, az érzelmi jólét szempontjából fontos tényezőt jelzett előre:

  • Pozitív reaktivitás (pozitív érzelmi reakciók pozitív és semleges videókra).
  • Pozitív szabályozás (pozitív érzelmi reakciók a negatív videókra).
  • Negatív reaktivitás (negatív érzelmi reakciók negatív, pozitív és semleges videókra)
  • Negatív affektus (a negatív érzelmesség alapszintje, amely nem függ a negatív videók megtekintésétől).

Röviden, az idősebb résztvevők alaphelyzetben kevésbé voltak boldogok, de a videókra – különösen a pozitív videókra – erősebb érzelmi reakciókat mutattak. A kutatás eredményei azt is sugallták, hogy a kognitív hanyatlás okozhatja az idősebb felnőtteknél a negatív reaktivitás növekedését, de nem ez az oka annak, hogy az idősebbek több kellemes érzelmet tapasztalnak.

Tehát minél idősebb volt valaki, annál több pozitív érzelmet tapasztalhat pozitív és negatív ingerekre egyaránt. Ez még akkor is így történt, ha a nyugdíjasoknál magasabb volt a negatív érzelmek kiindulási szintje, sőt még akkor is, ha a negatív ingerekre valamivel erőteljesebben reagáltak, mint fiatalabb társaik.

(Big Think)

A figyelmetekbe ajánljuk