A World Happiness Report minden évben átfogó rangsorolást készít a világ legboldogabb országairól. Negyedszer egymás után Finnország lett a világ legboldogabb országa. Izland, Dánia, Svájc és Hollandia követi Finnországot a sorban.
Noha elmondható, hogy az említett országok gazdaságilag igen fejlettek, vethetünk egy pillantást azokra a faktorokra, amelyek ezt a magas jóllétet okozzák és megpróbálhatjuk őket úgy alakítani, hogy boldogabbá váljunk saját életünkben, függetlenül attól, hol élünk.
A következő három dolog kiemelendő a jelentés tartalmából:
1. A jóindulat sokkal nagyobb eséllyel okozott boldogságot, mint a fizetés
Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberek boldogabbak azokban a társadalmakban, ahol az emberek között nagy a bizalom. Ezt a boldogságkutatók egy hipotetikus, jóindulatot sugalló kérdéssel tesztelték:
„Képzelje el, hogy elvesztett egy pénztárcát, amely 200 dollárt tartalmazott. Ön szerint mennyire valószínű, hogy az összes pénzét visszaküldené az, aki megtalálja?"
Azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy elveszett pénztárcájukat nagy valószínűséggel visszatérítik az összes pénzzel, körülbelül 1 ponttal boldogabbak a 0–10-es boldogság skálán.
Ez a jelentős különbség megmutatja, hogy miért került Finnország az első, az Egyesült Államok a 14., Mongólia a 45., Magyarország az 53. helyre a ranglistán.
A jóindulat boldogságra gyakorolt hatásának számszerűsítésének másik módja az, ha összehasonlítjuk más boldogságot befolyásoló tényezőkkel.
A kutatók azt becsülik, hogy a jóindulat több mint kétszer annyira számít a boldogság terén, mint ami elvárható az éves fizetés megkétszerezésétől. A fizetés tehát számít, de a jóindulat sokkal többet vet a latba.
2. A munkaviszony a legfontosabb, még egy járvány idején is
Számos kutatás azt sugallja, hogy az erős céltudatosság létfontosságú pszichológiai jóllétünk szempontjából. A céltudatosság egyik legfontosabb mibenléte az, hogy van munkánk.
Nem meglepő tehát, hogy a munkanélküli személyek lényegesen alacsonyabb boldogságot és szignifikánsan magasabb szorongást és depressziót mutattak, mint a részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben foglalkoztatottak.
A kutatók azt találták, hogy azoknak, akiknek van munkájuk, az élettel való elégedettsége megközelítőleg 1,2 ponttal magasabb a 0–10-ig terjedő elégedettségi skálán.
A munkaviszony az élettel való elégedettség egyik legmeghatározóbb tényezője volt a világjárvány idején. Azok az országok, amelyek tudtak munkát szolgáltatni állampolgáraiknak, különösen az alacsonyan képzett munkavállalóknak, nagyobb pszichológiai ellenálló képességet mutattak a járvány idején is.
3. A járvány nem változtatja meg azt, ami boldoggá tesz minket a munkánk során
A kutatók azt is megvizsgálták, mi teszi az embereket boldoggá a munkahelyen. Azt mérték fel, hogy a munkahelyi boldogságot milyen faktorok befolyásolják. Így jutottak a következő 11 jellemzőre:
- Az az érzés, hogy el tudjuk érni céljainkat munkahelyünkön
- Céltudatosság
- A tény, hogy értékelnek egy munkahelyen
- Valahova tartozás érzése
- Az idő és a hely rugalmassága
- Befogadó és tiszteletteljes környezet
- Tanulásra való lehetőség
- Van egy vezető, aki segít nekünk abban, hogy sikeresek legyünk
- Tisztességesen fizetnek
- Támogatottság érzése
- Kollégákba vetett bizalom
Megállapították, hogy a munkahelyi boldogság négy legfontosabb hajtóereje az összetartozás, a rugalmasság, a bevonhatóság és a céltudatosság volt.
A kutatók nyomon követték az alkalmazottak válaszait 2019 decemberétől 2020 júniusáig és kevés bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a járvány befolyásolta volna a munkahelyi boldogság mozgatórugóit.
(Forrás: Psychology Today)
