A kutatók több mint 1700 aszteroida-nyomot találtak az elmúlt 20 év archivált Hubble-adataiban. Míg az aszteroidák közül sok már korábban ismert volt, több mint 1000 még nem. Mire jó még 1000 aszteroida? Mint minden aszteroida, ezek is értékes nyomokat rejthetnek a Naprendszer történetéhez.
Ahogy telik az idő, és egyre több teleszkóp végez egyre több megfigyelést, úgy növekszik az összesített archívum. Néha felfedezések rejtőznek ezekben az adatokban, amelyek új elemző eszközökre vagy a tudósok újabb erőfeszítéseire várnak, mielőtt felfedeznék őket. Ez történt a Hubble Asteroid Hunter nevű kísérlet során. 2019-ben csillagászok egy csoportja elindította a Hubble Asteroid Huntert. Ez egy polgári tudományos projekt a Zooniverse platformon. Céljuk az volt, hogy átfésüljék a Hubble adatait, hogy új aszteroidákat találjanak.
A csillagászok projektjük eredményeit egy új tanulmányban tették közzé. Az általuk keresett adatok nagyrészt más, nem aszteroidákra összpontosító megfigyelésekből származó selejtek voltak. Sok esetben az adatok zajként jelentek volna meg, és azért távolították el őket, hogy a különböző elemek kiemelkedjenek. De mindezek a másodlagos, nem vizsgált adatok még mindig archiválva vannak és rendelkezésre állnak. A projekt során több mint 37 ezer kompozit Hubble-képet vizsgáltak meg.
Ezeket 2002. április 30. és 2021. március 14. között készítették a Hubble Űrteleszkóp fedélzetén lévő Advanced Camera for Surveys és Wide Field Camera 3 kamerával. A legtöbb kép 30 perces hosszúságú expozíció, így az aszteroidacsíkok ívelt csíkokként jelennek meg. A csíkok a probléma középpontjában állnak: a számítógépek nehezen észlelik őket. Itt jön a képbe a Zooniverse platform és a civil tudósok. Ezért önkéntesekre volt szükségük egy kezdeti osztályozáshoz, amelyet aztán egy gépi tanuló algoritmus betanításához használtak.
Az önkéntesek teljesítették a feladatot. A képek osztályozásában 11 482 civil tudós vett részt. A Zooniverse Hubble Asteroid Hunter oldalát több mint 2 millióan kattintották, és az önkéntesek 1488 pozitív osztályozást adtak a képek körülbelül 1 százalékában. A részt vevő polgárok munkája egy gépi tanuló algoritmust képzett ki a többi kép gyors és pontos keresésére. Az algoritmus a Google felhőben létezik, és miután betanították, további 900 észleléssel járult hozzá a Hubble-adatokban található összesen 2487 potenciális aszteroida-nyomhoz.
Ezután a hivatásos tudósok is szerepet kaptak. A tanulmány három szerzője átnézte az eredményeket. Kizártak olyan dolgokat, mint a kozmikus sugárzás és más objektumok, aminek eredményeként 1701 nyomot találtak 1316 Hubble-felvételen. Ezek körülbelül egyharmada ismert aszteroida volt, így maradt 1031 azonosítatlan aszteroida-nyom. A további megfigyelések megerősítik, hogy ezek közül hány újonnan felfedezett aszteroida, és meghatározzák a pályájukat. Az 1031-ből néhányat valószínűleg nem sikerül majd megerősíteni, de a többi segít majd abban, hogy jobban megértsük Naprendszerünk aszteroidapopulációját.
Ezek az aszteroidák eddig elkerülték az észlelést, mert halványabbak és valószínűleg sokkal kisebbek, mint a legtöbb, a Földről észlelt aszteroida. Ez a tanulmány az első, amely a Hubble Asteroid Hunter projekt részeként jelent meg. A következő dolgozatokban a szerzők az aszteroida-csíkok görbült alakját fogják felhasználni pályájuk és távolságuk meghatározásához. Minden aszteroida a Naprendszer korai időszakából származó maradvány, többnyire a bolygók kialakulása előtti időkből. Olyanok, mint a természet időkapszulái, és megőrzik a korai rendszerben uralkodó körülményeket. Ezért érdeklik annyira a csillagászokat, és ezért küldtünk űrszondákat, hogy mintákat gyűjtsünk olyan aszteroidákról, mint a Bennu és a Ryugu.
(Forrás: ScienceAlert)
