Néhány évtizeddel ezelőtt rengetegen próbálkoztak azzal az egyszerűnek tűnő kísérlettel, hogy minél több ideig ébren maradjanak. Az alvásmegvonásnak azonban rendkívül komoly egészségügyi veszélyei vannak nemcsak rövid, de hosszú távon is.
Volt olyan időszak, amikor az alvásmegvonás népszerű hobbinak számított – az ’50-60-as években a rádiós DJ-k egymással versengve próbálták megdönteni a minél hosszabb ideig tartó ébrenlét rekordját. A Guiness Rekordok könyve 1997 óta a magas egészségügyi kockázatai miatt nem jegyzi ezt a csúcsteljesítményt. Az utolsó világcsúcsot, ami bekerült a könyvbe, Robert McDonald állította fel 1986-ban: a férfi összesen 453 órát, azaz 18 napot és 21 órát töltött ébren – írja az IFL Science.
Bár már nem ellenőrizzük a rekordot, tudomásunk szerint McDonald óta nem tudunk arról, hogy bárki is megdöntötte volna
– olvasható a rekordhitelesítő bizottság honlapján. Mint írják, tudomásuk szerint McDonald kísérletének nem voltak hosszú távú következményei egészségügyileg, azaz kifejezetten szerencsésnek mondhatja magát.
Egy tanumány szerint a súlyos alváshiány növeli a vastagbélrák, a cukor- és a szívbetegségek kialakulásának lehetőségét. A túl sok ébren töltött idő három-öt évvel öregítheti az agyat, és 33 százalékkal növelheti a demencia kockázatát. Egereken végzett legújabb kutatások is kimutatták, hogy az alvásmegvonás jelentősen kimeríti az agyban lévő pleiotrofin (pleiotrophin) nevű védőfehérje raktárait. Ahogy a pleiotrofin szintje csökken, a hippokampusz neuronjai pusztulni kezdenek, ami kognitív károsodáshoz vezet, és akár olyan neurológiai betegségeket válthat ki, mint az Alzheimer-kór.
A korábbi rekordtartó Randy Gardner – aki 1964-ben 11 napot töltött alvás nélkül – elmondta, hogy a kísérlet olyan intenzív hatással volt rövid távú memóriájára, mintha egy „korai Alzheimer-kórt élt volna át“. Néhány nappal a rekordkísérlete után Gardnernél hallucinációk és memóriazavar alakult ki, melyek rövidesen azután megszűntek, hogy kialudta magát.
Fotó: Shutterstock
Tudósok úgy vélik, hogy valószínűleg minden korábbi rekordtartó „mikroalvást” tapasztalhatott a kísérletei során, vagyis elaludtak néhány másodpercre anélkül, hogy észrevették volna. Tehát, valójában egyik bajnok sem állíthatja, hogy alvás nélkül érte el a világcsúcsot.
Ajánljuk figyelmedbe! Kávé, vagy 1-2 órás szundi? Mivel orvosolható legjobban az alváshiány?
Miért fontos az alvás?
Korábban már hosszasabban írtunk arról, hogy milyen létfontosságú folyamatok indulnak be testünkben alvás közben. Az alvásfázis első három szakaszában a paraszimpatikus idegrendszer lép működésbe: csökkenti a szívverést és a vérnyomást. Az alvás utolsó szakaszában következik a REM-fázis, amely növeli a szívverést és szemmozgást (ebben a szakaszban álmodunk). A REM-fázis olyan kognitív funkciókért felel, mint a kreativitás, tanulás és memória.
