Általában siránkozunk, ha nem jól alszunk, gyakran felriadunk. Érthető módon, az emberek a zavartalan alvást részesítik előnybe, mégis: egy új, egereken – amelyek alapvető alvási mechanizmusokon osztoznak velünk – végzett tanulmány szerint a rövid, ismételt felébredések alvás közben teljesen normálisak, és valójában jót is jelenthetnek a memória szempontjából – számol be a Nature folyóiratban megjelent tanulmányról a BigThink.
Az alvás egy összetett neurológiai folyamat, amelyet az agyi minták változása, a koponyán ki- és beáramló folyadékok és a testhőmérséklet csökkenése jellemez, mindezek nyilvánvaló célja az agy „helyreállítása", mivel ébrenléti funkciói leállnak.
Úgy tűnik, hogy ebben a folyamatban a noradrenalin nevű hormon jelentős szerepet játszik, még akkor is, ha alvás közben kisebb mennyiségben szabadul fel, mint ébrenlét közben.
A Koppenhágai Egyetem tudósai az alvó egerek agyát megfigyelve a noradrenalin szintjének emelkedését és csökkenését figyelték meg egy egyenletes, vibráló mintázat szerint, és észrevették, hogy ez a ritmus egybeesik az agy gyakori ébredési rohamaival.
A kutatók az eredményekből arra következtettek, hogy a noradrenalin miatt több mint 100-szor is felébredünk egy éjszaka. A „felébredést" itt neurológiai értelemben kell venni, mivel az agyi aktivitás nagyon rövid, viszont olyan, mint amikor ébren lennénk.
Továbbá a kutatók észrevették, hogy amikor a noradrenalin vibrációja nagyobb amplitúdóval rendelkezett az teljesebb ébredésekhez vezetett, és növelte az alvás során tapasztalt agyhullámok gyakoriságát is, amelyek a tanulással és a memória feldolgozásával kapcsolatosak.
Lényegében a rövid ébredések újraindítják az agyat, hogy készen álljon a memória tárolására, amikor újra álomba merülünk.
És erre van is bizonyíték: amikor a kutatók mesterségesen csökkentették a noradrenalin vibrációjának amplitúdóját az egerek alvó agyában, és azt találták, hogy az állatok így rosszabbul teljesítettek a memóriateszteken.
