őslakosok Pápua Új-Guineáról
Fotó: Shutterstock

Ebben az országban 840 különálló nyelvet beszélnek

Pápua Új-Guinea nyelvileg a világ legsokszínűbb országa, ahol ma is körülbelül 840 önálló nyelvet használnak. Ami pedig még ennél is figyelemre méltóbb: ez az elképesztő kavalkád egy mindössze 10 millió lakosú országon belül található.


Pápua Új-Guinea 3 hivatalos nemzeti nyelvvel rendelkezik: ezek az angol, a tok piszin és a Hiri Motu.

  • Az óceániai országban a gyarmati történelem miatt az angolt beszélik elsődleges nyelvként. A térség a 19. században a Brit Birodalom protektorátusa, majd később ausztrál közigazgatási terület lett, mielőtt 1975-ben elnyerte függetlenségét.
  • A tok piszin (szó szerint „madárbeszéd”) egy angol alapú kreol nyelv, amely a Brit Birodalom alatt alakult ki. A nyelvet a Melanéziából, Malajziából és Kínából származó munkások különböző csoportjai alkották meg, akik a 19. században érkeztek az országba, hogy elsősorban a cukornádültetvényeken dolgozzanak. Bár a tok piszinen főképp az angol nyelv hatása érezhető, a szókincs és a szerkezetek az őslakos és idegen nyelvek keverékéből származnak.

Ezt is olvasd el! Már csak egy ember beszéli a különleges nyelvet, amiben nincs szó az igenre és a nemre

  • A hiri motu a motu, egy ausztronéziai nyelv pidgin változata, amelyet eredetileg a főváros, Port Moresby környékén beszéltek. Valamelyest rokon a tok piszin nyelvvel, de az angol kevésbé volt rá hatással, és jobban őrzi ausztronéz gyökereit – mindezt egyszerűsített nyelvtannal és szókinccsel, hogy megkönnyítse a kommunikációt a különböző anyanyelvűek között.

A három hivatalos nyelven kívül Pápua Új-Guinea azonban több száz anyanyelvvel rendelkezik, amely elsősorban a hatalmas etnikai és kulturális sokszínűségnek köszönhető. Itt használják a világ összes nyelvének több mint 10 százalékát.

Az Ausztráliától északra található ország több száz szigetből áll. Ezt a megosztottságot csak tovább fokozza a hegyekből és sűrű dzsungelből álló zord domborzat, amely a történelem során korlátozta a helyi migrációt és a kulturális keveredést. Mindennek köszönhető, hogy a különböző törzsek sosem vegyültek egymással.

Ez is érdekelhet! Sajátos új nyelv alakult ki a Nemzetközi Űrállomáson

Bár a Brit Birodalommal és a német gyarmatosítással is összetűzésbe kerültek a szigetlakók, a legtöbb törzs sikeresen ellenállt az idegen befolyásnak, és meg tudta őrizni identitását.

Tanulmányunk kimutatta, hogy az ottani embercsoportok közötti genetikai különbségek általában nagyon erősek, gyakran sokkal erősebbek, mint az Európán vagy a Kelet-Ázsián belüli nagyobb populációk között

– nyilatkozta Anders Bergström, egy, a sziget kultúrájával foglalkozó tanulmány szerzője.

\u0151slakos P\u00e1pua \u00daj-Guine\u00e1r\u00f3l

Illusztráció

Fotó: Shutterstock

Szembetűnő különbséget találtunk a hegyvidéki felföldön és az alföldön élő népcsoportok között, a kettő között 10-20 ezer évre visszanyúló genetikai elkülönüléssel. Mindez kulturális szempontból nyer értelmet, mivel a felföldi csoportok történelmileg magukban maradtak, de egy ilyen erős genetikai határ az egyébként földrajzilag közel álló csoportok közt mégis nagyon szokatlan és lenyűgöző

– tette hozzá Stephen J. Oppenheimer professzor, a kutatás másik szerzője.

Forrás: IFLScience

A figyelmetekbe ajánljuk