Bár Frank Herbert regénysorozata megalapozta a fremenek nyelvét, nem beszélhetünk A Gyűrűk Urához hasonló teljesítményről. A Dűne-könyvek írója különböző, már létező nyelvekből átalakított szavakat használt – így született meg az összes fontos kifejezés, például a Shai-Hulud és a Lisan al Gaib is –, de nyelvtani szerkezeteket nem nagyon alkotott meg. A Villeneuve-féle filmfeldolgozás második részéhez viszont tényleg elkészült egy működőképes, kitalált nyelv.
A chakobsa nevű nyelv elég nagy szerepet játszik a Dűne: Második részben. A fremenek közti dialógusok javarészt ezen a nyelven zajlanak, és ahogy haladunk a végkifejlet felé, Paul Atreides (Timothée Chalamet) is egyre többet használja – többek között a film egyik legerőteljesebb jelenetében is, amikor a teljes fremen lakossághoz beszél.
A filmben használt chakobsát egyszerűen jó hallgatni, még annak tudatában is, hogy kitalált nyelv lévén bármi elhangozhat anélkül, hogy észrevennénk a következetlenségeket. Akinek viszont akár csak egy kevés nyelvérzéke is van, annak idővel feltűnik, hogy itt nem csak egymás mellé rakott egzotikus hangzású kifejezésekről van szó. Ez pedig nem véletlen: Denis Villeneuve kérésére egy nyelvészprofesszor házaspár, Jessie és David Peterson egy valódi, használható nyelvet alkotott meg a filmhez.
Ez is érdekelhet! 3+1 könyv, amit nem érdemes kihagynod, ha imádod a Dűne világát
Mint minden természetes nyelv a Földön, a mesterséges nyelvek is rendelkeznek legalább alapvető nyelvtannal. Minél összetettebb egy ilyen nyelv, annál többet tudunk meg a szavain át arról, hogy a beszélői milyen közös – kitalált – történelmen mentek keresztül.
Ezt a legegyszerűbb a nulláról indulva megalkotni: egy specializálódott nyelvész számára kifejezetten szórakoztató lehet a semmiből létrehozni egy ilyen komplex rendszert. Ha viszont már meglévő szavak és kifejezések felhasználásával kell dolgozni, az eléggé megnehezíti a folyamatot – Petersonékra pedig ez a feladat várt.
David Peterson szerint Frank Herbert a chakobsa szókincsének szinte az egészét más nyelvekből átvett és megváltoztatott szavakból alkotta meg. Rengeteget kölcsönzött például az arab nyelvből, de a leghosszabb chakobsa mondatot szinte egy az egyben egy roma gyerekversből vette át – csak éppen a szavaknak teljesen más jelentést tulajdonított, a mondókából pedig a test vizének visszaadását kísérő halotti rituálé lett.
Csak megváltoztatta a jelentést, és azt mondta, hogy valami köze van a vízhez
– mondta David Peterson az IndieWire-nek.
A chakobsa nagy részét elég véletlenszerűen kölcsönözte különböző nyelvekből. Nekünk pedig ki kellett találnunk a saját rendszerünket, és a lehető legjobban be kellett építenünk ezeket a kifejezéseket. Alapvetően a víz szóval kezdtem, aztán elővettem más szavakat, amelyek a könyvekből származnak, és nagyon határozott jelentéssel bírnak. A nap szót, a szív szót. A fő kihívás az volt: hogyan tudjuk támogatni a már létező formákat? Milyen nyelvtant tudunk létrehozni, ami nem mond ellent annak, ami már létezik?
Petersonék munkájának nagy részét az tette ki, hogy átgondolták, hogyan érvényesülhet a nyelvi evolúció a chakobsa szókincsében – a valódi nyelvekben ugyanis gyakran a leghétköznapibb köszönések mögött áll a leghosszabb történelem.
Nyelvészként nem azt próbálod kitalálni, hogyan mondjuk azt, hogy helló. Azt kell kitalálnod, hogy mi lehetett volna az a hétköznapi kifejezés, amit az emberek akkor ismételtek, amikor megláttak valakit, és ami végül egy rövidebb formára redukálódott
– mondta Jessie Peterson.
A két nyelvész így fektette le azt az alapszabályt, hogy a „búcsú” jelentésű chakobsa szónak a bátorságról kell szólnia, hiszen a legnagyobb bátorság ahhoz kell, hogy valaki elköszönés után a sivatagban a „szél felé forduljon.” Ebből a kifejezésből alakulhatott ki aztán hosszú évszázadok során a köszönés rövidebb alakja.
Fotó: Shutterstock
Szokatlan, hogy egy ennyire magas költségvetésű hollywoodi produkcióban ennyire kiemelt szerepet töltsön be egy mesterséges nyelv – az Avatar-filmek na’avijától, a Harry Potter-mozik párszaszájától és persze A Gyűrűk Ura már a könyvekben is részletesen kidolgozott nyelveitől eltekintve nem sok példát találunk erre a 2000 utáni filmművészetben. Ennek egyik fő oka David Peterson szerint az, hogy az alkotók egyszerűen kivágják az érintett jeleneteket a végső változatból.
Egy Bill Weldon nevű nyelvész megalkotott egy nyelvet a Noé című film szeráfjai számára – nagyszerű munkát végzett, és a készítők nagyon elégedettek voltak vele. De valamilyen oknál fogva úgy döntöttek, hogy nincs értelme, hogy ezek a karakterek beszéljenek. Egyszerűen kivágták. A filmben egy darabka sem maradt a munkájából. Ugyanez történt egy Jake Penny nevű barátunkkal is. Ő a Madame Webhez készített egy nyelvet. Az összes munkáját kivágták, és nem került fel a stáblistára. Megkapta a munkájáért a pénzt, ami nagy előrelépés. De ez a nyelv olyasvalami volt, ami elég nagy figyelmet kaphatott volna.
Ha tovább olvasnál! Dűne 2: az 5 legnagyobb különbség a film és a könyv között
Denis Villeneuve ezt a tendenciát írta teljesen felül, amikor azután, hogy felkérte Petersonékat a nyelv kidolgozására, az összes érintett színészt elküldte intenzív nyelvórákra.
A rendező elmondása szerint a szereplők hetekig tanulták a mesterséges nyelvet, a forgatásra pedig már mindenki folyékonyan beszélt chakobsául.
Nagyon meghatódtam, amikor láttam, hogy Timothée egész beszédeket mond ezen a nyelven
– mondta Villeneuve, aki szerint annyira erőteljesen sikerült a dramaturgiai csúcspontnak számító beszéd chakobsa változata, hogy végül ez került be a filmbe, pedig a jelenetet angolul is felvették. Chalamet is kifejezetten szeretett a kitalált nyelven forgatni:
Az az öt nap a forgatáson, amikor egy olyan nyelven beszéltem, amit a filmek számára találtak ki – egyszerűen csak élveztem azokat a napokat.
