Te is azok közé tartozol, akik a Denis Villeneuve-féle feldolgozás mellett Frank Herbert eredeti könyvsorozatáért is rajonganak? Van egy jó hírünk: garantáltan nem maradsz olvasnivaló nélkül akkor sem, ha a Dűnével már végeztél. Most mutatunk 3 olyan könyvet, amelyben minden megvan, ami Herbert regényeit klasszikussá tette: hihetetlenül jól felépített idegen világok, közöttük feszülő politikai ellentétek, filozófiai igényű párbeszédek és kiszámíthatatlan, fordulatos cselekmény. A lista negyedik tagja pedig eddig sosem látott részletességgel foglalkozik a Dűne-univerzum történetével.
1. Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze
Az 1969-ben megjelent, máig aktuális regény minden bizonnyal az amerikai írónő leghíresebb könyve. A Dűnéhez hasonlóan itt is egy kívülálló szemszögéből fedezhetünk fel egy összetett idegen kultúrát: A sötétség balkezében egy Genly Ai nevű diplomata útját követjük, aki a Gethen bolygóra érkezik, és küldetése az, hogy meggyőzze a lakosokat, csatlakozzanak az Ekumen nevű bolygószövetséghez. A Gethen azonban nem éppen egy kiszámítható világ: polgárai bármikor felvehetik a két nem bármelyikét, és ez hatalmas változást eredményez a megszokott társadalmi rendszerekhez képest – Ai pedig hamar hatalmi játszmák kereszttüzében találja magát.
A Gethenen – akárcsak a Dűnéből ismert Arrakison – szélsőséges éghajlat uralkodik: egy alkalommal például Ai 80 napon át menekül egy egybefüggő jégtakarón át. Közös pont még, hogy Herbert könyveihez hasonlóan itt is megismerhetünk egy idegen, prófétai elemekre épülő vallást.
Ez is érdekelhet! Denis Villeneuve a Dűne után egy másik sci-fi klasszikust is adaptál
2. Dan Simmons: Hyperion
Az 1989-ben megjelent klasszikus regény egy Hegemónia nevű hatalmas galaktikus birodalomban játszódik, amelynek távoli pontjait portálok kötik össze. A könyv lényegében hat novellából áll – ezek hat különböző zarándok szemszögéből mutatják be a cselekményt. Ők mind a Hyperion bolygóra igyekeznek, ahol az időben visszafelé mozgó Időkriptákat és az ezeket őrző legendás, istenként tisztelt lényt, a Shrike-ot akarják felkeresni. Mindeközben az emberek életét segítő, kiismerhetetlen mesterséges intelligencia rejtélyes tervet sző a háttérben.
Frank Herbert Dűnéjéhez hasonlóan egy hatalmas és részletesen kidolgozott fiktív univerzumban mélyedhetünk el, mindezt Simmons ráadásul erősen filozofikus köntösben tálalja, és korát megelőzve ír a mesterséges intelligencia potenciális veszélyeiről. A nagy sikerű történet a Hyperioni énekek című sorozat további három kötetében folytatódik.
3. Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
A brit szerző 2015-ös regényében az emberi faj utolsó kolóniái elhagyják a haldokló Földet, és kétségbeesetten új otthont keresnek. Felfedeznek egy terraformált, látszólag emberi életre előkészített világot – de az elsőre ideálisnak tűnő bolygón egy már berendezkedett civilizáció várja őket, és kezdetét veszi a kétségbeesett küzdelem.
A Dűnéhez hasonlóan az egyik legnagyobb tisztelettel övezett kortárs sci-fi-író könyve is egy egyedülállóan összetett éghajlatú bolygót és egy őshonos fajt mutat be, amely konfliktusba kerül a mindenre elszánt emberi telepesekkel – igaz, itt homokférgek helyett hihetetlenül gyorsan fejlődő pókfélékről van szó. Az idő gyermekei 2016-ban elnyerte a legjobb sci-fi-regénynek járó Arthur C. Clarke-díjat, a történet azóta pedig trilógiává bővült.
Ajánljuk figyelmedbe! Elképesztő videóban nézhetjük meg, hogyan készültek a Dűne hangeffektjei
+1: Ryan Britt: The Spice Must Flow
A 2023-ban megjelent, egyelőre még csak angolul olvasható könyv a Dűne-univerzum eddigi talán legteljesebb krónikája: a szerző átfogó kutatás után mutatja be a franchise történetét és popkultúrára gyakorolt hatását. A többek között Timothée Chalamet-vel, Denis Villeneuve-vel és Rebecca Fergusonnal készült eredeti beszélgetéseken keresztül jobban megérthetjük, hogy Frank Herbert könyvsorozata milyen elképesztően inspiráló lényegében az összes művészeti ág számára. Britt olvasmányosan vezet minket végig a Dűne-univerzum létrejöttének fázisain, mesél arról, hogy Herbert műve hogyan inspirálta George Lucast, és új, eddig ismeretlen nézőpontból mutatja be az 1984-es David Lynch-film történetét is.