Egy friss tanulmány szerint az emberiség megjelenése előtt még az ikerterhesség számított normálisnak. Ez csak akkor változhatott meg, amikor már több helyre lett szüksége a méhben a magzatoknak, hogy azok fejlettebb testet és agyat növesszenek.
Hatvanmillió évvel ezelőtt a legtöbb főemlős automatikusan ikreket szült, az emberek őseinek tekinthető fajok azonban szakítottak ezzel a hagyománnyal, hogy evolúciós előnyhöz jussanak, derül ki egy új tanulmány eredményeiből.
A Western Washington University és a Yale University antropológusainak vizsgálatai megdöntötték azt a régóta elfogadott nézetet, hogy az olyan főemlősök, amelyek rendszeresen ikreket vagy hármas ikreket szülnek, kivételek az általános szabály alól.
Ezt is olvasd el! A főemlősök nem sokkal a dinoszauruszok kihalása után jelenhettek meg
Fotó: Shutterstock
A kutatás szerint az alom mérete alapvető szerepet játszott az emlősök evolúciójában, mivel meghatározta, hogy egy faj milyen gyorsan tud elterjedni a bolygónkon.
A több magzatú főemlősök ikerterhessége ugyan kisebb agy- és testmérettel, rövid terhességgel, így gyors növekedéssel is járt. Mindez ugyanakkor egy idő után már nem segítette a fejlődést.
Ez is érdekelhet! 4 élelmiszer, amit érdemes a terhesség alatt fogyasztani
A főemlős elődeink végül nagyobb agyat kezdtek el növeszteni, hogy képesek legyenek az összetett tanulás képességére – és ezzel felülmúlni a többi fajt. Ezzel együtt járt azonban, hogy egy magzat fejlődhetett csak ki az anya méhében.
A tudósok megfigyelték továbbá, hogy az ikrek és az egypetéjűek közötti váltás többször is előfordult.
Ez a tény megerősítette az antropológusokat abban, hogy az egyszerre egy utód születése valóban előnyösebb a fajok evolúciója szempontjából, mint az ikerterhesség.
Forrás: Interesting Engineering
