Mark Zuckerberg metaverzum

Mark Zuckerberg víziójának köszönhetően a metaverzumról legtöbben most hallottak először, mely úgy tűnik, 2022 egyik legfelkapottabb témája lesz. De pontosan miről is van szó? Forradalmi ötlet, vagy csak egy továbbgondolt technológia? És hol tartunk most? Megpróbáljuk érthetően elmagyarázni.


2021 októberében a Facebook vezérigazgatója gyermeki lelkesedéssel jelentette be, hogy a jövőben sok-sok milliárd dollárt invesztálnak a metaverzum megvalósításába. A helyzet komolyságát az is jól jelzi, hogy Zuckerberg rögtön a vállalat nevét is megváltoztatta Metára.

Pedig a metaverzum egyáltalán nem új ötlet. A kifejezés már évtizedek óta létezik, és van, ahol már kis túlzással meg is valósult. A virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR) és a 3D-s számítástechnika – és a mögötte álló technológiai koncepciók – pedig ennél is régebbiek. A mostani felfokozott érdeklődés csupán a jelenlegi csúcspontja azoknak az évek óta tartó törekvéseknek, melyeknek célja, hogy a hasonló fejlesztések szélesebb körben is elterjedjenek.

A tavalyi évet a Facebook zárta, az idei évet a Microsoft nyitotta: a vállalat egy hónapja a metaverzumra hivatkozva vásárolta fel 68,7 milliárd dollárért az Activision Blizzardot. Az üzlet a Microsoft elmondása szerint a „metaverzum építőköveit" biztosítja. De a Google is évek óta dolgozik már a metaverzumhoz kapcsolódó technológián. Az Apple-nek pedig már készülnek a hozzá való eszközei.

De ugyan mi az a metaverzum, és létezik-e egyáltalán?

A metaverzumot leginkább a virtuális valóság (VR), a kiterjesztett valóság (AR) és a 3D-s digitális világok ötvözeteként kell elképzelni – abban viszont még nincs egyetértés, hogy pontosan melyik technológiára lesz feltétlen szükség a jövőben, de ezek amúgy is nagyjából kéz a kézben járnak.

Az alapötlet és a metaverzum kifejezés az író Neal Stephenson tollából származik, aki még 1992-ben írta meg a Snow Crash című cyberpunk regényét, ahol a főszereplő egy pizzafutár, aki egy online virtuális fantáziavilágban éli az életét.

És a metaverzum lényegében ma is ezt jelenti: egy „második életet”, amelyet a felhasználó a virtuális térben élhet, ahol – elméletileg – ugyanúgy találkozhat a barátaival, dolgozhat, szórakozhat és vásárolhat, akár a valóságban.

A metaverzum állandó és valós idejű, akkor is létezik, ha nincs benne senki. A felhasználószám végtelen, mindenkinek saját avatarja van, amelyek külön személyiségjegyekkel rendelkeznek. És nem utolsó sorban:

a metaverzumnak saját gazdasága van.

Azonban az, hogy milyen is lesz – ha lesz –, pontosan még mindig nem tudni. A fentebb említett nagyvállalatok nyilván a saját víziójukban hisznek, de mindez még olyan távolinak tűnik, hogy előre lehetetlen pontosan meghatározni – a témát jelenleg Mark Zuckerberg és a Meta uralja.

Valamilyen formában azért mégis létezik már

A leírás annyira tág, hogy sokak szerint a metaverzum bizonyos formája már létezik játékokban: többek között a Roblox, a Minecraft és a Fortnite is ilyen, ahol a játékosok egy 2D-s környezetben élnek át közösségi élményeket, és a játékok mára már egy önálló világgá fejlődtek.

roblox metaverzum

Shutterstock

A böngészős Second Life pedig a metaverzum előfutára volt, és már közel két évtizede létezik, de a játék nem ütötte át az ingerküszöböt – nem véletlen, hogy pont most terveznek beújítani vele. A játékosok itt is digitális képmásokat hoztak létre magukról, hogy másokkal társalogjanak, vagy éppen üzleteljenek. A felhasználók vásárolhattak és építhettek is maguknak ingatlanokat, ezzel is gazdagítva virtuális életüket.

Mindez kulcsfontosságú: a fenti játékok mindegyikében megjelentek már különböző árucikkek, amelyekkel a felhasználók kereskednek.

Ilyen szempontból a metaverzum tartalmilag nem újdonság, mivel ezek eddig is jelen voltak a különböző videójátékokban.

A versenyt viszont jól jelzi, hogy a Meta 2021 végén megnyitotta a Horizon Worlds és Workrooms platformját azoknak, akik rendelkeznek a vállalat sajátmárkás VR-szemüvegével, (Oculus Quest). Ezek ugyan kezdetlegesen, de valamennyire hasonlítanak a jövő lehetséges metaverzumára.

metaverzum horizon world

Shutterstock

De a Meta fejlesztésén kívül is léteznek már más, kiterjesztett valóságon alapuló „béta” metaverzumok. Ilyen például a böngésző alapú Decentraland is, ami az „első teljesen decentralizált virtuális világnak" nevezi magát. Kína sem akar lemaradni: Kína legnépszerűbb keresőmotorja, a Baidu is bemutatta már az egészen kezdetleges XiRang metaverzumát.

Akkor most egy vagy több metaverzum lesz? 

Ez sem világos még. A metatérre vonatkozóan nem léteznek szabványok, és ahogy fentebb írtuk, számos vállalat igyekszik megteremteni azokat az alapokat, amelyeket mások követni fognak majd.

A Meta, a Microsoft, a Sony, az Epic Games és számos másik cég is dolgozik a projekteken, abban a reményben, hogy lépéselőnybe kerülnek. Nem világos az sem, hogy az egyik cég VR-szemüvege kompatibilis lesz-e egy másik cég kiterjedt metaverzumos világával vagy felhőalapú grafikájával. A legtöbb vállalat egy metaverzumot ígér, amely beengedi a többi céget is. Ehhez azonban meg kell állapodniuk abban, hogyan működnek együtt.

A Meta például azt mondja, hogy az átjárhatóság kulcsfontosságú. Ha egy felhasználó rendelkezik avatarral a Facebookon, akkor azt a Microsoft platformján is tudja használni.

A technológiai különbségek mellett pedig itt az egyik eltérés az eddigi tartalmak között: hiába lehet vásárolni valamit például a Fortnite-ban, az egy másik platformra már nem vihető át – nincs teljes átjárhatóság, szemben a metaverzum víziójával.

Alternatív gazdaság 

Mivel tényleg elég bonyolultnak hangzik, egy kis gyorstalpaló: non fungible token, azaz NFT. Nagyjából annyit tesz, hogy nem helyettesíthető token. A token szót nehéz lenne magyarra fordítani, nem is igazán szokás, ugyanis lényegében bármit takarhat, ami digitális. Legyen szó egy műalkotásról, ami a való életben egy festménynek felelne meg, animált GIF-ekről, videójátékokban fellelhető „tárgyakról", vagy akár tweetről.

A lényeg a nevében rejlik: nem helyettesíthető. Maga a technológia igen hasonló a kriptovalutákhoz, de van egy nagy különbség: míg például egyetlen bitcoint bármikor elcserélhetünk egy másik bitcoinra, addig az NFT-nek pont abban rejlik a varázsuk, hogy nincs még egy olyan, mint amit megvásároltunk. Tehát nem helyettesíthető.

Mindez a metaverzum egyik kulcsa.

A művészet és a kiskereskedelem a metaverzum jelenlegi legnagyobb vonzereje.

A digitális vásárlások fő megjelenítési helye az avatar. Szinte minden meglévő platformon vásárolhatunk frissítéseket, kiegészítőket, jelvényeket vagy kinézeteket – a felszerelések friss kínálata minden játékon belüli gazdaság motorja.

A Gucci, Ralph Lauren és Tommy Hilfiger mind terveztek digitális árukat a Roblox számára, míg a Nike, a Moncler és a Balenciaga avatarokat és különböző árucikkeket készített a Fortnite-nak, a Balenciaga pedig már bejelentette, hogy egy dedikált metaverzum részleget indít. De a nagy márkák mellett ugyanúgy megjelennek majd a „digitális művészek”, aki a saját digitális műtárgyaikat értékesíthetik.

metaverzum ruh\u00e1k

Courtesy of Epic Games

De útközben a metaverzum a világjárvány sújtotta 2021 legmenőbb koncerthelyszínévé is vált: többek között Justin Bieber, Ariana Grande és DJ Marshmello is adott már koncertet. Még Paris Hilton is szilveszteri bulit rendezett saját virtuális szigetén.

A kereskedelem – való élethez hasonlóan – lényegében minden formában jelen lesz.

A metaverzum másik különlegessége, hogy az ottani virtuális pénz a való világban is értéket fog képviselni.

Szakemberek szerint a közeljövőben még egy megjelenítési lehetőség is megnyílik: az újgenerációs telefonok nem sokára képesek lesznek hologramok kivetítésére, lehetővé téve a mindennapi felhasználók számára, hogy digitális darabokat hozzanak a fizikai térbe.

Emellett már nagyban pörög az ingatlanpiac is: számos kezdetleges metaverzumban megindultak a telekvásárlások – mindez annak ellenére, hogy a metaverzum elméletileg egy határtalan, korlátlan új univerzumot ígér. Mégis rengeteg fejlesztő szorgoskodott a blokklánc-alapú digitális ingatlanok létrehozásával, és a digitális spekulánsok készségesen be is vásároltak már.

Beszédes, hogy a telkek árai 500%-kal megugrottak az elmúlt néhány hónapban, amióta a Meta is beszállt a versenybe.

A Sandboxban például egy virtuális ingatlanfejlesztő vállalat rekordösszegért, 4,3 millió dollárt vásárolt virtuális földrészeket. Szintén itt épít egy virtuális kastélyt Snoop Dogg, és valaki nemrég 450 ezer dollárt fizetett, csak azért, hogy a szomszédja legyen. De az ikonikus Playboy-villa is feltámad a virtuális térben.

A jelenség azonban rendkívül spekulatív, simán lehet egy óriási buborék is, ami egyszer csak kipukkad, és a kockázatos befektetések elértéktelenednek.

Buktatók és kritikák 

A metaverzumot természetesen számos kritika is érte a rengeteg kérdőjel miatt. Mivel kézzelfogható termék vagy közös, végső cél még nincs a láthatáron, a technológia jelenleg alig több mint egy divatos kifejezés. Gyakorlatilag a metaverzum egyetlen definíciójában vagy leírásában sincs közös megegyezés. A metatér jelenleg egy széttöredezett, disztópikus és kezdetleges koncepció, számos alapvető összetevő pedig már régóta létezik. A szükséges eszközök jelenleg drágák egy átlagos felhasználónak – pedig hosszabb távon őket kell megszólítani.

A mentális egészségről nem is beszélve: a kezdeti szakasz miatt még nem sok kutatás foglalkozik a káros hatásaival. De a függőség és a depresszió is a listán szerepelhet, aminek okai már egy másik cikket igényelnének.

Az, hogy a metaverzum hogyan hat majd az emberekre, a létrehozó vállalatoktól is függ, amik eddig finoman szólva sem a felhasználók mentálhigiéniáját tartották szem előtt.

A keresletet viszont jól jelzi, hogy két hónap alatt 30 ezerről nagyjából 300 ezerre növekedett csak a Meta Horizon Worlds felhasználóinak a száma.

Az viszont egyértelmű, hogy az iparágba érkező befektetések és az azt körülvevő hype miatt a metaverzum gondolata nem fog egyhamar eltűnni. Ha pedig megvalósul, az alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan a világot eddig észleltük.

A figyelmetekbe ajánljuk