A globális élelmiszerárak 2020 közepén kezdtek emelkedni, amikor a koronavírus miatt cégek felfüggesztették vagy csökkentették működésüket, az ellátásiláncok pedig akadozni kezdtek. Az elmúlt időszakban pedig látványos romlás vette kezdetét – írja a Haszon.
Mikor ér véget? Nehéz megmondani pontosan, hiszen a mezőgazdasági termelés rengeteg kiszámíthatatlan tényezőtől, például az időjárástól is függ. Az ENSZ főtitkára május elején azt mondta, hogy a globális élelmiszerbiztonság nem állítható helyre az ukrajnai mezőgazdasági termelés normalizálódása és az orosz élelmiszer- és műtrágya újbóli hozzáférhetősége nélkül.
A Világbank előrejelzése szerint a gabona ára ebben az évben több mint 40 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor arra számít, 2023-ban csökkenni kezdenek az árak, persze a horrorisztikusan magas 2022-es értékekhez képest.
Ez azonban azon múlik, hogy Argentína, Brazília és az Egyesült Államok növelni tudja-e gabonatermesztési kapacitását. A műtrágyaárak emelkedése sok gazdát arra ösztönöz, hogy anélkül kísérelje meg a termesztést. Ez azonban gyengébb, használhatatlan produktumhoz vezethet, kitolva a krízis végét.
A klímaváltozásnak köszönhetően pedig egyre gyakrabban fordul elő extrém időjárás, ami a gabonatermesztést ugyancsak kiszámíthatatlanná teszi.
A magas élelmiszerárak különösen azokat a fejlődő országokat sújtják, ahol az emberek jövedelmük nagy részét eddig is ételre költötték. Sokan várhatóan elindulnak majd olyan vidékek felé, ahol enni tudnak, ez pedig komoly migrációs hullámhoz is vezethet.
Az éhezők száma az év végére százmilliós nagyságrendben nőhet, ami azt jelenti, hogy több ország is mélyszegénységbe süllyedhet az idén. A Világbank elnöke humanitárius katasztrófára figyelmeztetett.
