2023. július 1-jével életbe lépett az új hulladékgazdálkodási szabályozás itthon. A kormányrendelet egyik fő szempontja a kiterjesztett gyártói felelősség, amely röviden a gyártók ösztönzése, hogy minél kevesebb hulladékot hagyjanak maguk után a tevékenységükkel, emellett több zöld, újrahasznosított anyagot használjanak. Azonban ez a szabályozás a szakemberek szerint nagyjából 120 milliárd forint plusz teher az élelmiszeriparra, így pedig a termékek árának növekedésével számolhatunk. Nem lesz kivétel ezalól a hazai bor sem.
A Haszon arról ír, hogy ez a 120 milliárd forint csak egy becsült adat arról, hogy mennyivel emeli meg mindez az élelmiszeripar költségeit. A gyártók viszont valószínűleg ezt az extra terhet a vásárlókra fogják áthárítani.
Az Agrárszektor szerint újra a termékek árának növekedésével nézünk szembe.
Ezt is olvasd el: Két termékünk is van, ami olcsóbb, mint átlagosan Európában
Az ágazatban komoly költségnövekedést fog okozni az új rendszer, ám ennek mértéke attól függ, hogy melyik termékről beszélünk, illetve, hogy milyen kiszerelési módról van szó. Például a pezsgőnél az uniós jog írja elő a kötelező üvegpalackok használatát
– magyarázta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.
Fotó: Sven Wilhelm/Unsplash
Hasonlóan több magyar eredetvédett bor termékleírása rendelkezik üvegpalack használatáról: például a tokaji és az egri borokat kizárólag ilyen formában lehet forgalomba hozni. Tokaji borkülönlegességek – mint például az aszú vagy a szamorodni – esetében a palackok méretére, formájára és színére nézve is kötelező jellegű kritériumok vonatkoznak
– folytatta a főtitkár.
Akárhányszor újra lehet hasznosítani a borosüvegeket, ha azt megfelelően voltak gyűjtötték és szortírozták. Ráadásul az üvegtégla újraöntésével készülő palackok előállítása 30-40 százalékkal kevesebb energiát is igényel.
Ez is érdekes lehet: Olcsó élelmiszer és megfizethető szállás: rangsorolták a világ legolcsóbb városait
A főtitkár kiemelte, hogy a növekvő bürokratikus terhek, illetve a rövid felkészülési idő is gondot okoz az EPR rendszerre való átállást tekintve.
Emellett úgy látja, más ország bortermelőihez nem hasonlítható a helyzet. Például a francia díjakhoz képest az itthoni nyolc-kilencszer több.
Továbbá a szektorban nincs akkora profitráta, ami fedezné ezeket az extra költségeket. Így tehát rákényszerednek arra a termelők, hogy megemeljék a termékeik árát. Kérdés, a vásárlók hogyan reagálnak erre.
