A térség egyik legnépesebb populációjára találhattak rá.

Az olasz kulturális miniszter, Dario Franceschini jelentette be, hogy kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban

„Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog"

– mondta Franceschini.

A maradványok között koponyákat, koponyatöredékeket, fogakat és egyéb csonttöredékeket is találtak – mindezt Lazio tartományban, San Felice Circeón, Róma és Nápoly között félúton, a tengerparton fekvő Guattari-barlangban.

Innen korábban már előkerült két lelet, amelyekkel együtt összesen már 11 neandervölgyi maradványaira bukkantak, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyik legjelentősebb lelőhelyről van szó a neandervölgyi ember története szempontjából A most felfedezett maradványok közül nyolc 50-60 ezer éves, a kilencedik, a legrégebbi 90 ezer éves lehet. Egy leletet leszámítva, aki a tízes évei elején járhatott, valamennyien felnőttek voltak – írja az MTI.

A megtalált neandervölgyi embereket feltehetően hiénák ölték meg, amik utána a barlangba vitték őket vissza.

A Guattari-barlangban már 1939-ben talált egy tökéletes állapotban fennmaradt neandervölgyi koponyát Alberto Carlo Blanc antropológus. A 2019 októberében indult újabb ásatások során a barlang eddig feltáratlan részeit vizsgálták át, köztük azt a tavat, amit Blanc is említett.

Az ásatásokat vezető Francesco Di Mario szerint az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy kifejezetten népes neandervölgyi populáció élhetett a térségben.

Marion Rubini, a tartományi antropológiai szolgálat igazgatója kiemelte, a neandervölgyi alkotta az első igazi emberi társadalmat, Az ásatásokon nagy számban találtak állatcsontokat is, köztük elefántok, orrszarvúk, óriásszarvasok, vadkecskék, barlangi medvék és őstulkok maradványait. Archeológusok szerint a barlangban talált leletek alapján tökéletesen sikerült rekonstruálni a korabeli környezetet és klímát.

A ma élő ember legközelebbi rokonai, hajdan Európát, a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és Nyugat-Szibériát népesítették be.A neandervölgyiek körülbelül negyvenezer éve halhattak ki, feltehetően mert nem tudtak alkalmazkodni a változó klímához, vagy mert kiszorította őket a feltörekvő modern ember.

(telex / MTI)


A figyelmetekbe ajánljuk