Báthori Erzsébet szadizmusáról és brutalitásáról szóló történetek miatt lett igazán népszerű, a róla elterjedt véres pletykák a nemzeti folklór részévé váltak, és hírhedtsége miatt a Drakula grófnő becenevet kapta. De mi volt az igazság? Következzen néhány tény róla.


1602-ben a mai Szlovákia területén fekvő Trencsén községben rémisztő pletykák kezdtek keringeni:

Csejte várában cselédmunkát kereső parasztlányok eltűntek.

Sokan Báthori Erzsébet grófnőhöz fordultak, amikor megpróbálták megmagyarázni az eltűnéseket. Hiszen a kastélyt otthonának tekintette, amit nem mellesleg férjétől, a magyar háborús hőstől, Nádasdy Ferenctől kapott nászajándékba.


Nádasdy azonban 1578-ban a magyar hadsereg főparancsnoka lett, és hadjáratra indult az Oszmán Birodalom ellen, feleségére bízva hatalmas birtokainak kezelését és a helyi lakosság kormányzását. S ekkor kezdtek elterjedni olyan nézetek, amelyek szerint Báthori megkínozta szolgáit. Ezek a pletykák 1604-ben, férjének halálakor sokkal drámaibbá váltak.

Csejtei vár napjainkban

commons.wikimedia.org

A „szemtanúk" szerint Báthori Erzsébet ekkor kezdte el gyilkolni áldozatait, akik leginkább szegény lányok voltak, akiket munka ígéretével csábítottak a kastélyba. Ám a grófnő hamarosan kiterjesztette célpontjait, és elkezdte meggyilkolni a Csejtébe oktatásra küldött nemesi lányokat, valamint olyan lányokat is elrabolt, akik maguktól soha nem mentek volna a várba.

Gazdag nemesasszonyként Báthori elvileg hat éven át kerülte el a törvényt, mígnem II. Mátyás magyar király elküldte legmagasabb rangú képviselőjét, Thurzó Györgyöt, hogy vizsgálja ki az ellene tett panaszokat. Thurzó mintegy 300 tanútól gyűjtött bizonyítékokat, akik valóban szörnyű vádakat fogalmaztak meg a grófnő ellen.

A beszámolók alapján Báthori kegyetlenül megkínozta őket, vérükben fürdött (ami kvázi lehetetlen, a vér gyors alvadása miatt). Thurzó vizsgálatának idején egyesek kannibalizmussal vádolták, míg mások azt állították, hogy Erzsébet magával az ördöggel szexelt.

A vádak meghallgatása után Thurzó végül 80 lány haláláért vélte felelősnek Báthorit. Ennek ellenére egy szemtanú azt állította, hogy látott egy könyvet, amelyet maga a grófnő vezetett, s amelyben feljegyezte az összes áldozatának – összesen 650 – nevét. Ez a napló azonban úgy tűnik, hogy szintén csak egy legenda, hisz soha nem került elő.

Amikor a per véget ért, bűntársait, akik közül az egyik a grófnő gyermekeinek dajkájaként dolgozott, boszorkányságért elítélték és máglyán elégették. Magát Báthorit pedig befalazták a szobájában Csejtében, ahol négy évig, 1614-ben bekövetkezett haláláig házi őrizetben maradt.

De Báthori ügye talán nem volt ennyire egyértelmű, sőt, egyes magyar tudósok szerint inkább mások hatalomvágyáról és kapzsiságáról szólt ez az egész.

Kiderült, hogy II. Mátyás király jelentős adóssággal tartozott Báthori néhai férjének, majd neki is. Mátyás azonban nem volt hajlandó kifizetni ezt az adósságot, ami a történészek szerint egyértelműen táplálhatta a grófnő meggyanúsítására irányuló lépését, és megtagadta tőle a lehetőséget, hogy megvédje magát a bíróságon.

Hasonlóképpen, egyes történészek szerint a tanúk valószínűleg kényszer hatására tettek terhelő – de ellentmondásos – vallomást, és a király halálbüntetést követelt, mielőtt Báthori családja közbeléphetett volna az érdekében. Ez is politikai indíttatású lehetett, mivel a halálbüntetés azt jelentette, hogy a király elkobozhatta a lány földjeit.

A történészek szerint Báthori Erzsébet valódi története így nézhetett ki:

a grófnő stratégiai szempontból fontos földeket birtokolt, amelyek növelték családja amúgy is hatalmas vagyonát. Intelligens, erős nőnek tűnt, aki férfi nélkül is képes volt uralkodni, és egy olyan család tagja volt, amelynek gazdagsága megfélemlítette magát a királyt is. Az udvar pedig a kényszerítések miatt lejáratta és tönkretette őt.

A figyelmetekbe ajánljuk