Ramszesztől Nagy Sándorig, az ókor vezetői hatást gyakoroltak világunkra.
Az ókorban hozott események és döntések a mai napig hatással vannak ránk. A fontosabb döntésekben pedig általában az uralkodóknak volt a legnagyobb szerepe. A leghíresebbek közé tartoznak Hamurapi, Hatsepszut, II. Ramszesz, Csou herceg, Periklész, Nagy Sándor, Csin Si Huang-ti, Boudica, Traianus császár és Kin Pakal. A legendás vezetők közül a következő három egészen kiemelkedő:
Hamurapi (Kr. e. 1810 – 1750)
Hamurapi Babilon királya volt, ő alkotta meg az Óbabiloni Birodalmat. Hamurapi mindenkit legyőzött, aki kihívta őt, szeretett hódítani. Igazságon és egyenlőségen alapuló törvénykönyvet hozott létre, ezzel megszületett az egyik legelső alkotmány.
Miután uralkodásának korai részét Babilon falainak megerősítésével és a templomok bővítésével töltötte, Hammurapi kihasználta a helyi politikai cselszövéseket és szövetségeseket váltott, hogy meghódítsa egész Dél-Mezopotámiát ─ amelyet Babilóniának hívtak. Ezen kívül kikényszerítette Asszíriát, hogy behódoljon neki.
Az uralkodó a törvénykönyvéről legismertebb, melynek törvényeit egy törvényoszlopba vésték. Az oszlopba vésett szöveg 282 lehetséges helyzetet ír le, és mindegyikhez jogi lépéseket ír elő. Ilyen az az ártatlanság vélelmére vonatkozó záradék például. Ezen a törvényoszlopon szerepel a hírhedt „szemet szemért, fogat fogért" jogi elv is.
Hamurapi törvényei nem voltak tökéletesek, a rabszolgákat például súlyosabban büntették az ingatlantulajdonosoknál. Noha halála után a birodalom összeomlott, a rómaiak később átvették törvényjavaslatait.
II. Ramszesz (Kr. e. 1303 – 1213)
A görögök és a romantikus költészet szerelmesei Ozymandias néven ismerhetik II. Ramszeszt, Egyiptom uralkodóját. Ramszesz uralkodása monumentális építési projekteket tartalmazott.
Pi-Ramesses (magyarul Per-Ramszesz) káprázatos új fővárosát és egy katonai támaszpontot is épített, amellyel szemmel tarthatta gazdaságait. Számos hatalmas templomszerkezetet, köztük a híres Abu Simbel templomokat is az ő korában szentelték fel. Festőket és szobrászokat kért fel művek létrehozására, melyeknek témája gyakran ő maga volt. Sok művészettörténész emiatt uralkodását az ókori egyiptomi kultúra csúcspontjának tartja.
A remek katonai vezetőként ismert Ramszesz személyesen vezette seregeit Líbiában, Núbiában és Kánaánban. Noha a hettitákkal folytatott háborúja nem ment olyan jól, mint azt akkoriban terjesztette, az emberiség történelmének első békeszerződéséhez vezetett.
A bronzkori összeomlás idején, amikor a legtöbb mediterrán civilizáció elesett, Ramszesz képes volt Egyiptomot a két nagy civilizáció egyikévé tenni. Halála után kilenc fáraó is felvette nevét, tisztelegve tevékenysége előtt.
Nagy Sándor (Kr. e. 356 – 323)
Az ókor uralkodói közül kétségkívül Nagy Sándor az egyik leghírhedtebb. Sándor Macedónia királyának fia volt, apja meggyilkolása után átvette az uralkodást a királyság felett.
Miután uralkodó lett és biztosította a többi görög állam együttműködését, Sándor nekilátott, hogy meghódítsa Perzsiát, a szomszédos birodalmat, amely Egyiptomtól Indiáig terjedt. Tíz évnyi csatázás után, amely alatt soha nem veszített, az uralkodó végül meghódította Perzsiát. Ezután megpróbálta betörni Indiát, és terveket készített egy olyan birodalomról, amely ötvözi a keleti és nyugati kultúrát.
Mielőtt terveit véghez vitte volna, 33 éves korában elhunyt egy rejtélyes betegségben. Birodalmát ezután felosztották tábornokai között. Hódításai utat nyitottak a hellenisztikus időszaknak. Az uralkodása alatti művészettel, kultúrával, várostervezéssel és oktatással kapcsolatos elképzelések biztosították a görög kultúra elsőbbségét a világ többi részén, jóval halála után is.
(Forrás: BigThink)
