A depresszív írónő mindössze 31 éves volt, amikor önkezűleg véget vetett az életének. Nedves törölközővel szigetelte el a szobát közte és az alvó gyerekei között, ezek után pedig megnyitotta a gázt és a fejét a sütőbe tette. A rendőrség gyanúsnak vélte a halálát, de egy közeli barát „megnyugtatta" a rendőröket: ő ezt teljesen komolyan gondolta. De ki volt ő valójában? Íme, néhány érdekes tény.
Az apukája halála
Otto Plath váratlanul halt meg a kezeletlen cukorbetegsége miatt. Halála jelentős hatással volt a fiatal Sylviára és számos versét a férfi ihlette, köztük az egyik leghíresebbet: az Apu címűt. Ez pedig annyit jelent, hogy első verseit mindössze 9 évesen publikálta.
Igazi zseni
Plath több volt, mint egy tehetséges diák. Bár megismételte az ötödik osztályt, hogy egyidős legyen társaival, kiváló intellektusa volt. Tizenkét éves korára már bizonyítottan zseni volt 160-as IQ-jával.
Először a stúdióművészettel foglalkozott
Amikor Sylvia Plath kezdetben beiratkozott a Smith College-ba, első választása a stúdióművészet volt, de miután felfedezte írói tehetségét, professzorai inkább az angol szakra biztatták. Egyébként a Smithsonian National Portrait Gallery 2017-ben retrospektív tárlatot rendezett munkáiból.
A férje szintén híres költő volt
Plath 1956-ban, Cambridge-ben ismerkedett meg Ted Hughes-zal, akihez négy hónapnyi randevúzás után feleségül ment. Kapcsolatuk percek alatt vált barátiból szenvedélyessé. Sőt, éppen azon a partin, ahol megismerkedtek, úgy megcsókolták egymást, hogy Plath véletlenül megharapta Hughes-t, amitől vérzett a férfi arca, ezt pedig többen látták, amikor távoztak az eseményről.
Búcsúlevele négy szóból állt
Talán meglepő lehet, tekintve, hogy Plath milyen részletesen és szuggesztíven írt a halálról és az öngyilkosságról a költészetében, hogy mindössze négy szavas búcsúlevelet hagyott, mielőtt véget vetett volna az életének.
Búcsúlevelében ennyi állt:
Kérem, hívja Dr. Hordert"
– az orvos telefonszámával együtt. Ez a mai napig megosztja a szakértőket, vajon szándékos volt-e az öngyilkossága, vagy csupán segélykiáltás volt? Egyáltalán ez egy búcsúlevél?
Egy pszichológus róla alkotott egy kifejezést
2001-ben James C. Kaufman pszichológus egy új kifejezéssel állt elő: a Sylvia Plath-effektus. Mit ez a jelenség? A kreatív írók és a mentális egészségi állapotok közötti feltételezett összefüggés leírására született. Összefoglalójában Kaufman a következőket írta:
Bár számos tanulmány kimutatta, hogy a kreatív írók hajlamosak mentális betegségben szenvedni, ezt a kapcsolatot még nem vizsgálták igazán mélyrehatóan. Vajon ez a megállapítás minden íróra igaz? Az első tanulmányban a költőnőkről kiderült, hogy szignifikánsan nagyobb valószínűséggel szenvednek mentális betegségben. A második tanulmány 520 nőre (költők, szépirodalmi írók, nem szépirodalmi írók, képzőművészek, politikusok és színésznők) terjesztette ki az elemzést, és ismét azt találta, hogy a költőknél sokkal nagyobb valószínűséggel fordul elő mentális betegség.
