Az akkori világ legbiztonságosabbnak és legelőkelőbbnek tartott hajója az angliai Southamptonból New York városába tartott, amikor jéghegynek ütközött. De pontosan hol? A Titanic 1912-ben, 108 éve veszett oda, több mint 1500 ember életét követelve, de roncsainak feltárására csaknem háromnegyed évszázadot kellett várni.

Hogy miért? A mélyben kalandozó atom-tengeralattjárók megjelenésével az amúgy is mély titkolózásra hajló stratégák szigorú katonai titokként kezelték, hogy hol rejtőznek a nagyobb vas- és acéltömegű hajóroncsok. Szakértők szerint ugyanis ezek mágneses zavarokat keltenek, egy idő után akár a hagyományos iránytűket is „eltérítik", ezért a hajóóriások pontos helymeghatározása nélkülözhetetlen a veszélytelen víz alatti navigációhoz.

Gyanítható, hogy az érintett titkosszolgálatok és haditengerészetek meglehetős pontossággal tudhattak a Titanic sírjának helyéről, de végül a legújabb műszerek megjelenése 1985-től már fölöslegessé tette a további titkolózást.

Közkinccsé tették: a két nagyobb részre szakadt hajóóriás Új-Fundland határaitól 900 kilométerre, több mint 3800 méteres mélységben alussza örök álmát.