Vatikán
Photo by iam_os on Unsplash

A Vatikáni Apostoli Levéltár immár 500 éve gyűjti a történelem darabjait

Szent titkok: a Vatikán 5 legféltettebb irata

A Vatikán falai mögött olyan dokumentumokat őriznek, amelyek sorsokat, birodalmakat és hitrendszereket formáltak és amelyek közül sokat a világ csak alig ismer. A közel öt évszázados múltra visszatekintő Apostoli Levéltár nemcsak az egyház, hanem a világtörténelem legnagyobb jelentőségű iratait is rejti. Politikai alkuk, eretnekségi perek, kézzel írt könyörgések és elfeledett határozatok – mindegyik egy-egy bizonyítéka a hatalom és hit különös összefonódásának.


VIII. Henrik fenyegetése és az anglikán egyház megalakulása 

1530-ban VIII. Henrik mindenáron feleségül akarta venni Boleyn Annát, csakhogy Aragóniai Katalin férje volt, Róma pedig hallani sem akart válásról. A király egy hatalmas kérvényt küldött Olaszországba, amelyet 81 angol egyházi és világi vezető írt alá, burkolt elszakadással fenyegetve.

VIII. Henrik \u00e9s hat feles\u00e9ge

VIII. Henrik egy szerelem miatt szállt szembe Rómával, majd hagyta el a katolikus egyházat

Fotó: neftali / Shutterstock.com

VII. Kelemen pápa végül elutasította a kérelmet, aminek következménye az lett, hogy

Anglia elszakadt Rómától, és megalakult az anglikán egyház.

Galilei inkvizíciós jegyzőkönyve

Galileo Galilei 1633-ban jelent meg az inkvizíció előtt, miután nyilvánosan kiállt a heliocentrikus világkép mellett. A kihallgatás jegyzőkönyve, amelyet a Vatikán évszázadokon át elzárva tartott, rögzíti, ahogyan Galilei visszavonja álláspontját; elsősorban a rá nehezedő nyomás hatására.

Galilei

Illusztráció: A képet mesterséges intelligencián alapuló képalkotó eszköz hozta létre

Illusztráció: Shutterstock/AI

Bár visszakozott, állítólag a távozáskor halkan annyit mondott: „Eppur si muove”, azaz „Mégis mozog.” A dokumentum ma egy történelmi emlékeztető arra, hogyan küzd évszázadok óta egymással a tudomány és az egyház.

Abraham Lincoln hazug levele

1863-ban, az amerikai polgárháború csúcspontján mind Abraham Lincoln, mind Jefferson Davis levelet írt IX. Pius pápának. Lincoln udvarias hangnemben kérte, hogy a pápa fogadja el Rufus King tábornokot az Egyesült Államok képviselőjeként, de

nem tett említést a tengerentúlon zajló háború szörnyűségeiről.

Davis ezzel szemben részletesen írt a harcok borzalmairól, és célzott arra, hogy a Konföderációt önálló államként ismerjék el. A diplomáciai elismerés ugyan elmaradt, de a történészek szerint nem sokon múlt, hogy IX. Pius aláírja a papírt, ami így alapjaiban változtatta volna meg a történelmet.

A világ hivatalos felosztása 

1493. május 4-én, nem sokkal Kolumbusz első útja után, VI. Sándor pápa kiadta az Inter Caetera nevű bullát, amely lényegében kettéosztotta az akkor ismert világot.

T\u00e9k\u00e9p Kolumbusz el\u0151tt

Illusztráció: A képet mesterséges intelligencián alapuló képalkotó eszköz hozta létre

Illusztráció: Shutterstock/AI

Spanyolországnak adta a jogot minden olyan, addig „fel nem fedezett” területre, amely 100 mérföldnél távolabb esik az Azori- és a Zöld-foki-szigetektől.

A mai Brazília keleti része Portugáliához, Dél-Amerika többi része pedig Spanyolországhoz került, lényegesen befolyásolva ezzel a történelmet.

Mária skót királynő könyörgése 

1568-ban, egy skót felkelés után Mária skót királynő Angliába menekült, abban bízva, hogy I. Erzsébet védelmet nyújt neki. Ám mivel VII. Henrik dédunokájaként jogot formálhatott az angol trónra, a királynő nkább börtönbe záratta, ahol több mint húsz évet töltött fogságban.

Kivégzése előtt néhány hónappal Mária levelet írt V. Szixtusz pápának, amelyben katolikus hitéhez való hűségét hangsúlyozta, kegyelmet kért, és élesen bírálta az ellene hozott ítéletet és annak jogszerűségét.

Végül 1587. február 8-án Máriát lefejezték a Fotheringhay kastélyban.

A figyelmetekbe ajánljuk