VII. István pápa a hullazsinatom

A Vatikán 2000 éves történetében nem minden pápa volt olyannyira ünnepelt és igazságos, mint a jelenlegi Ferenc pápa. Voltak bitorlók, szexmániásak és háborúskodók. A pápaság évszázadokon át az európai hatalmi politika középpontjában állt, és akik viselték köpenyét, „méltó" kegyetlenséggel cselekedtek. Íme egy rövid ízelítő a történelem legrosszabb pápáiról.


VII. István pápa

Jean-Paul Laurens, Public domain, via Wikimedia Commons

VII. István pápa rövid regnálása leginkább azért lett emékezetes, mert bíróság elé állította az előző pápát, aki már halott volt. István elrendelte Formosus pápa testének exhumálását, pápai ruhába öltöztetését és trónra ültetését. Az úgynevezett hírhedt hullazsinaton István hamis tanúzással, a pápaság utáni sóvárgással és más egyházi törvények megszegésével vádolta a rothadó holttestet. A tárgyalás során István pápa kiabált Formosusszal, valamint gúnyolta és sértegette őt.

Formosust bűnösnek találták, és úgy büntették, hogy levetkőztették, három ujját levágták (amellyel áldást osztott), a test többi részét pedig a Tevere folyóba dobták.

Pár hónap múlva azonban a másik párt támogatói megerősödtek, elnyomták a spoletói párt erejét, Istvánt pedig börtönbe vetették, ahol megfojtották.

XII. János pápa

commons.wikimedia.org

A tizedik század nagy részében Róma városát a Theofilaktusz család uralta, és gyakran ők döntöttek arról, hogy ki üljön Szent Péter trónján. Talán nem volt túl sok választási lehetőségük, de nehéz elképzelni, hogy ne tudtak volna megfelelőbb jelöltet választani, mint XII. János, aki körülbelül 18 éves volt, amikor pápává választották. Fiatal korának volt egy előnye, hiszen pontifikátusát úgy kezdte, hogy személyesen vezetett seregeket az ellenség ellen.

Azonban hamarosan kiderült, hogy Jánost jobban érdeklik a római nők, mint az egyházi ügyek intézése. Bohóckodásai végül oda vezettek, hogy I. Ottó császár zsinatot hívott össze a fiatal pápa leváltására. Egy krónikás szerint a János elleni vádak között a következők szerepeltek:

Paráználkodott Rainier özvegyével, apja ágyasával, Stephanával, özvegy Annával és saját unokahúgával, a szent palotát ezzel bordélyházzá változtatta. Azt mondták, hogy nyilvánosan vadászni ment, megvakította gyóntatóját, Benedeket, és ezután Benedek meghalt, de megölte János bíboros aldiakónust, miután kasztrálta, tüzet gyújtott, kardot övezett, sisakot és mellényt öltött. Mindenki, klerikusok és világiak egyaránt azt állították, hogy borral koccintott az ördöggel. Azt mondták, hogy kockajáték közben Jupitert, Vénuszt és más démonokat idézett. Nem ünnepelte a szentmisét a kánoni órákban, és nem vetett keresztet.

János pápa megtorlásul kiátkozta a zsinatot, és amikor a résztvevők közül hármat elfogott, az egyiket megkorbácsoltatta, a másodiknak levágatta a jobb kezét, a harmadiknak pedig az orrát és a fülét. Uralkodása azonban hamar véget ért, ugyanis 27 éves korában, „házasságtörés közben bénulás érte", és meghalt.

IX. Benedek pápa

commons.wikimedia.org

Benedek, aki szintén a Theofilaktusz család leszármazottja, legalább 20 éves volt, amikor pápa lett. Azonban szexbotrányba keveredett, ami miatt sok egyházi tisztségviselő panaszt tett ellene. A monte cassinói apát, aki később szintén pápa lett, így írt róla:

Pápai élete annyira aljas és annyira förtelmes volt, hogy beleborzongok, ha rágondolok.

Ami őt szintén megkülönbözteti a legtöbb pápától, hogy lemondott. Keresztapja, János Gratianus vesztegette meg, aki aztán az új pápává vált, VI. Gergelyként. Benedek azonban lelkiismeret-furdalást érzett, ezért a fejébe vette, hogy visszaszerzi hatalmát és a következő időszakban Róma és a Szent Péter-templomért harcolt Gergellyel. Végül a német császár is beszállt a csatározásba, és eltávolította az összes pályázót, majd új pápát nevezett ki. Ugyan Benedek 1056-ig élt, a pápaságot soha nem nyerte vissza.

VIII. Bonifác pápa

Mielőtt pápa lett, Bonifácnak nagy szerepe volt abban, hogy elődjét, V. Celesztin pápát rávegye a visszavonulásra. Miután felkerült a pápai trónra, Bonifác úgy döntött, hogy Celesztinus jelenléte túl nagy fenyegetés, ezért elfogatta az idős férfit, és tíz hónappal későbbi haláláig bebörtönözte.

Regnálásának nagy részében számtalan itáliai állammal volt konfliktusa. Akkor kezdett igazán veszélyessé válni a történet, amikor Bonifác úgy döntött, hogy harcba száll IV. Fülöp francia királlyal. Végül kiátkozta a francia királyt, és kihirdette, hogy minden uralkodó a pápaságnak van alárendelve. Fülöp válaszul sereget küldött Itáliába, ahol elfogták Bonifácot nyári menedékhelyén, Anagniban. A zsarnok egyházfő, három nappal később halott volt, feltételezések szerint öngyilkos lett.

Az olasz költő, Dante Az isteni színjáték című művében Bonifácot a pokol nyolcadik körébe száműzte szimónia miatt.

Szimónia: lelki javak, egyházi tisztségek anyagi úton történő árulása, illetve megszerzése.

A figyelmetekbe ajánljuk