Nőként sosem lehet császár – Aiko hercegnő miatt forrong Japán
A brit királyi család mindennapjairól szinte folyamatosan érkeznek a hírek, a világ legrégebbi örökletes monarchiájának számító japán császári házról viszont jóval kevesebbet tudunk. Pedig Japánban 2026 nyarán ismét heves vita bontakozott ki arról, miért nem örökölheti a trónt Naruhito császár egyetlen gyermeke, Aiko hercegnő. A felháborodást egy vezető politikus sértő kijelentése és egy új törvényjavaslat váltotta ki, amely a császári család jövőjét próbálja biztosítani, a nőket azonban továbbra sem engedné trónra.
A vita közvetlen előzménye egy 2026. június végi politikusi nyilatkozat volt. Nakaszone Hirofumi, a kormányzó Liberális Demokrata Párt veterán képviselője kijelentette, hogy Aiko a jelenlegi törvények szerint nem lehet császár, majd azt is hozzátette: ha mégis azzá válna, valószínűleg senki sem akarná feleségül venni. A személyeskedő megjegyzés nagy felháborodást váltott ki a közvéleményben és a sajtóban, a politikus pedig később sajnálkozását fejezte ki a kijelentése miatt.
A 24 éves Aiko Naruhito császár és Maszako császárné egyetlen gyermeke. 2024-ben végzett a tokiói Gakusúin Egyetemen, jelenleg a Japán Vöröskeresztnél dolgozik, miközben egyre több hivatalos uralkodóházi feladatot lát el. Népszerűsége ellenére a jelenlegi szabályok szerint nem örökölheti a trónt, mert a japán császári házról szóló törvény csak olyan férfiak számára teszi ezt lehetővé, akik apai ágon a császári családhoz tartoznak. Pedig ez a szabály korántsem egyidős magával a monarchiával. Japán több mint kétezer éves történetében nyolc nő is ült a Krizantém Trónon, a kizárólag férfiági öröklést rögzítő rendszer pedig csak a 19. század végén alakult ki, majd a második világháború után elfogadott, ma is hatályos császári házi törvény erősítette meg.
A vita azért vált ismét sürgetővé, mert a császári család létszáma folyamatosan csökken. Ma már mindössze 16 tagja van, és a fiatalabb generációban csupán egyetlen férfi örökös, Hiszahito herceg áll rendelkezésre. Naruhito után jelenleg öccse, Akisino koronaherceg, majd Hiszahito következik az öröklési sorban.
A konzervatív kormány azonban más utat választana. A parlament alsóháza 2026. július 10-én elfogadott egy reformjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a hercegnők házasságuk után is megőrizzék császári családi státuszukat. Emellett visszatérhetnének a császári családba azoknak az egykori oldalágaknak a férfi leszármazottai is, amelyeket az amerikai megszállás idején, 1947-ben fosztottak meg rangjuktól. Az ő fiaik később akár a trónöröklésre is jogosultak lehetnének – Aiko hercegnő viszont továbbra sem.
Éppen ez váltotta ki a legtöbb kritikát. Sok japán számára nehezen érthető, hogy a kormány inkább évtizedek óta polgári életet élő távoli férfi rokonokat fogadna vissza a császári családba, mintsem lehetővé tenné, hogy a jelenlegi uralkodó egyetlen gyermeke egyszer maga is a Krizantém Trónra ülhessen.
Olvasd el ezt is!