A pittsburghi múzeum munkatársa, Ellen Baxter apró ecsetekkel, lakkot és oldószert tartalmazó pipettákkal dolgozik. Munkája a precízség legmagasabb fokát igényeli.
Ezt is olvasd el! 3 festmény, amely lenyűgöző történeteket mesél el
Ő a bal és jobb agyféltekés tehetség ritka keveréke, festőművészetből szerzett alapdiplomát, kémia és fizika mellékszakon, valamint a műtárgyvédelmi mesterképzést is elvégezte. Baxter szerint a festmények nem lapos, statikus tárgyak, hanem háromdimenziós kompozíciók, amelyek rétegekből állnak össze.
A festmény
Kezei alatt most egy 16. századi Isabella de' Medici portréja látható. A restaurátor szerint de' Medici már régóta várt erre a gyengéd figyelemre, hiszen egy másik, a 19. században, Firenzében készült festmény alatt rejtőzött sokáig.
A festmény kalandos története
Louise Lippincott, a múzeum korábbi képzőművészeti kurátora bukkant a műre egy alagsori raktárban. Ócskaságnak tartotta, ezért elvitte Baxternek, hogy kikérje az ő szakvéleményét is.
Amikor azonban megpillantotta az olajfestményt, amely állítólag Toledói Eleonóra firenzei hercegnéről készült, a restaurátor tudta, hogy valami nem stimmel.
Ahogy nyilatkozta:
Az arca túl bágyadtan volt szép, úgy, mint egy viktoriánus stílusú sütidoboz fedele.
Ezt is nézd meg! Ikeás szatyorból került elő három év után egy Van Gogh-festmény
A festmény hátoldalát megvizsgálva azonosította Francis Leedham bélyegzőjét, aki az 1800-as évek közepén a londoni National Portrait Galleryben dolgozott. Leedham festményeket ültetett át falapról vászonra. Egy röntgenfelvétel megerősítette Baxter megérzését: további festékrétegeket fedezett fel. A portré arcának és kezeinek területén a piszkos lakk és a viktoriánus festék gondos lecsupaszítása kezdte feltárni a művésznek pózoló nő sokkal erősebb vonásait.
Lippincott is szorgalmasan nyomozott, Bécsben pedig talált egy Medici-megrendelésére készült másolatot a festményről, amely pontosan megegyezik azzal a ruhával és a hajjal, amit fent is láthatunk. Így tudta meg, hogy az alany Toledói Eleonóra lánya, Isabella de' Medici volt.
A festmény témája iránti vonzalma és jelentős művészi képességei ellenére Baxter ellenállt a kísértésnek, hogy a találtakon túlmenően megszépítse a képet:
Nem én vagyok a művész. Én a restaurátor vagyok. Az a dolgom, hogy kijavítsam a sérüléseket és a veszteségeket, de ne tegyem bele magam a festménybe.
