A történelem hemzseg a különös törvényektől. Ezek olyan szokásokat tiltottak, amelyeket ma már a világon mindenki természetesnek vesz. Ezekből ismertetünk most össze pár egészen megdöbbentő példát.
Kávézás az Oszmán Birodalomban
Fotó: Shutterstock
A kávéházak a hatalmas kiterjedésű birodalom társadalmi életének központjaivá váltak, ahol azért gyültek össze az értelmiségiek, hogy megvitassák az aktuális eseményeket.A 17. század első felében uralkodó IV. Murád azonban úgy látta, hogy ezek az összejövetelek a lázadás táptalajait jelentik, és attól tartott, hogy a kávéházakban folytatott viták zavargásokhoz, vagy rosszabb esetben akár puccshoz is vezethetnek. Ezért az alkohollal és a dohánnyal együtt betiltotta a kávét is.
A szultán állítólag saját maga tartotta életben a törvényt: álruhában járőrözött Isztambul utcáin, hogy elkapja a szabálysértőket. Akit kávézáson kaptak, azt megverhették, sőt akár ki is végezhették.
Csók a tengerentúlon
Fotó: Shutterstock
Szintén az 1600-as években, viszont a világnak egy másik pontján a szeretet nyilvános kifejezéseit szabályozták szigorúan. A Connecticut állambeli New Havenben a mások előtti csókolózás – még a házaspárok között is – az érzelmek nem helyénvaló kimutatásának számított. A puritán hit a szerénységet és az illemet hangsúlyozta, így minden közösség előtti testi érintkezést a társadalmi normák megsértésének tekintettek. A nyilvánosan csókolózókat pénzbírsággal vagy kalodába zárással sújtották.
Bár ezek a törvényeket pár év után kivezették, a nyilvános érzelmi kinyilvánítással kapcsolatos vita még évszázadokig tartott az USA-ban.
Ezt is olvasd el! Feleségcipeléstől a szürcsögésig – 6 bizarr szokás a világ minden tájáról
Fürdés Európában
Fotó: Shutterstock
A középkori és újkori pestisjárványok kapcsán már minden környezeti tényezőre gyanakodott az orvostudomány, így felmerült az is, hogy talán a fürdés és a víz az, amely megnyitja a test pórusait a betegségeknek. Ezt a félelmet tetézte, hogy a fürdőházakat az erkölcstelen élettel hozták összefüggésbe, mivel sok nyilvános fürdőhelyre a prostitúció és egyéb bűnös élvezetek melegágyaként tekintettek.
A vízzel való mosakodás helyett az embereket arra ösztönözték, hogy bőrüket száraz ruhákkal dörzsöljék, valamint a szagok elfedésére használjanak erős parfümöket. Ironikus módon ez a vízzel szembeni iszony minden valószínűséggel hozzájárult a betegségek terjedéséhez.
A fürdés csak a 19. században vált újra széles körben elfogadottá, amikor a közegészségügyi reformok és a higiéniai fejlesztések segítettek visszafordítani az évszázadok óta fennálló tévhiteket.
Ez is érdekelhet! Ha eleged van a reggeli stresszből: 4 szokás, ami véget vet a sietős napkezdésnek
Táncolás Svájcban
Fotó: Shutterstock
A tánc egyértelműen az emberiség egyik legrégebbi önkifejezési formája, egykoron azonban bűnös és veszélyes tevékenységnek számított. A protestantizmus által erősen befolyásolt régiókban – különösen a kálvinista Genfben és több svájci puritán közösségben – betiltották a táncolást mint szórakozási formát. A hatóságok úgy vélték, hogy ez a mozgásforma férfiak és nők között buja gondolatokhoz és erkölcstelen viselkedéshez vezet, amely veszélyezteti a társadalom erkölcsi rendjét. A nyilvános helyeken – például a kocsmákban vagy a városi tereken – táncoló embereket pénzbírsággal, börtönnel büntették.
A szankciók ellenére a tánc föld alatti szektákban folytatódott, titkos partik és összejövetelek formájában – egészen a 1800-as évek legvégéig, amikor végre már bárhol legálisan meg lehetett mozdulni zenékre.
Éjszakai séta Japánban
Fotó: Shutterstock
Néha nincs, ami jobban esne egy éjszakába nyúló sétánál. A feudális Japánban azonban a sötétedés utáni mászkálást veszélyes tettnek tartották – főleg a jakuzához tartozó bűnözők, bérgyilkosok és kitaszítottak ólálkodása miatt. A „doshin” néven ismert járőrök ezért szigorú kijárási tilalmat rendeltek el, akit pedig engedély nélkül közemberként kint találtak, azt letartóztatatták vagy kivégezték. Ez a törvény nem csupán a bűnmegelőzésről szólt, hanem a lakosság mozgásának ellenőrzését is szolgálta. Az uralkodó osztály biztosítani akarta, hogy a parasztok a napi munkájukra koncentráljanak, és sötétedés után ne vegyenek részt titkos találkozókon.
Bár Japán ma már híres közbiztonságáról, nagy utat kellett ehhez bejárnia a távol-keleti országnak.
Forrás: Listverse
