A sokáig egészségesnek vélt szokás lehet, mégsem olyan jó a szervezetünknek

A sokáig egészségesnek vélt szokás lehet, mégsem olyan jó a szervezetünknek

Tegyünk meg naponta tízezer lépést, igyunk sok vizet és egészítsük ki a reggelinket bogyós gyümölcsökkel. Számtalan egészségügyi tanáccsal találkozhatunk, azonban akadnak köztük olyanok is, amelyek a szakértők szerint többet ártanak, mint használnak.




Nem tanácsos mértéktelenül a magas fehérjetartalmú étrendet követni, az orvosok szerint az állati eredetű fehérjék túlfogyasztása visszafelé sülhet el.

Mielőtt rátérnénk arra, hogy miért nincs jó hatással a túlzott fehérjebevitel a hosszú életre, fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ez a tápanyag ne lenne fontos. Dr. Suzanne J. Ferree a HuffPostnak elmondta, hogy kifejezetten szükséges, hogy elég fehérjét vigyünk be, ahogyan öregszünk:

Az elterjedt elmélet szerint a fehérjében gazdag ételeket kell csökkentenünk, ahogy öregszünk, de a kutatások valójában csak a fiatalabbaknál támasztják alá ezt, az 50 év felettieknél nem.

A tudományos kutatások alátámasztják ezt, és azt mutatják, hogy az idősebbeknek valóban több fehérjére van szükségük, mint a fiatalabbaknak, mivel a szervezetünk természetes módon veszít az izomzatból.

Az, hogy mennyi fehérjére van szüksége egy embernek naponta, az egyéni egészségi állapottól és szükségletektől függően változik, de az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal azt ajánlja, hogy napi 50 gramm fehérje bevitelére törekedjünk egy 2000 kalóriás étrend esetében.

Általánosságban kétféle fehérje létezik: állati és növényi eredetű fehérjék. Kutatások kimutatták, hogy a növényi eredetű fehérjék egészségesebbek, mint az állati eredetűek. Sajnos azonban a legtöbben még mindig az utóbbiból fogyasztanak többet és leginkább ez okozza az egészségügyi problémákat.

Ez is érdekelhet: 6 dolog, ami a testeddel történik, ha rizst fogyasztasz

Az állati eredetű fehérjék túlzott fogyasztása a közhiedelemmel ellentétben valójában felgyorsíthatja az öregedést és alááshatja a sejtek egészségét

– mondta az orvos, majd kifejtette, hogy ennek oka két káros vegyületben keresendő: a fejlett glikációs végtermékekben (AGE-k) és a trimetilamin-N-oxidban (TMAO).

Együnk tehát több fehérjében gazdag növényt és halat. A rendszeres halfogyasztás összefüggésbe hozható a korai halálozás kockázatának 12%-os csökkentésével. A növényi alapú fehérjék (mint például a bab, lencse, csicseriborsó, szója, diófélék és magvak) tele vannak antioxidánsokkal, rostokkal és tápanyagokkal, amelyek egészségesen tartják a szívünket, csökkentik a gyulladást és a krónikus betegségek kockázatát.

A figyelmetekbe ajánljuk