Mária Terézia Sarolta 1778. december 19-én született Versailles-ban, XVI. Lajos francia király és Marie Antoinette első gyermekeként. Gyermekkorát a királyi udvar fényűzése határozta meg, ám a francia forradalom kitörése mindent megváltoztatott. 1789-ben, mindössze tízévesen élte át, hogy családjának el kellett hagynia Versailles-t, három évvel később pedig szüleivel, nagynénjével és öccsével együtt a párizsi Temple börtönébe zárták.
A következő években Mária Terézia Sarolta szinte mindenkit elveszített, aki fontos volt számára. Apját, XVI. Lajost 1793 januárjában kivégezték, édesanyja ugyanezen év októberében került guillotine alá. Nagynénjét, Erzsébet hercegnőt 1794 májusában végezték ki, öccse, Lajos Károly pedig 1795 júniusában, tízévesen halt meg a fogságban.
A hercegnő tragédiáját tovább súlyosbította, hogy hosszú ideig nem is tudott szerettei haláláról. A börtönben elszigetelten tartották, és csak 1795-ben értesült arról, hogy édesanyja, nagynénje és öccse sem él már. Végül ugyanazon év decemberében, nem sokkal tizenhetedik születésnapja előtt engedték szabadon. Szabadulása azonban nem egyszerű kegyelmi döntés eredménye volt: a francia köztársaság osztrák fogságban lévő francia tisztviselőkért és diplomatákért cserébe adta át a hercegnőt.
A fogolycsere különös részlete, hogy a szabadon engedett férfiak között volt Jean-Baptiste Drouet is, aki 1791-ben felismerte a menekülő királyi családot, és szerepet játszott elfogásukban. Mária Terézia Sarolta 1796 januárjában érkezett Bécsbe, ahol anyai rokonai fogadták. Bár végre biztonságban volt, élete továbbra sem alakult a saját elképzelései szerint.
A Habsburg-udvar azt szerette volna, ha a hercegnő Károly főherceghez megy feleségül, ő azonban visszautasította a házasságot. Végül 1799-ben első unokatestvérével, Lajos Antal angoulême-i herceggel kötött házasságot, aki a francia Bourbon-dinasztia egyik lehetséges trónörököse volt. A frigy elsősorban dinasztikus érdekeket szolgált, és a házaspárnak nem született gyermeke. A következő években Mária Terézia Sarolta férjével és a száműzetésben élő Bourbon-család tagjaival együtt több országban is megfordult. Oroszországban, a mai Lettország területén, majd Angliában is élt, miközben Franciaországban Napóleon hatalma egyre erősödött.
1814-ben, Napóleon első bukását követően végre visszatérhetett hazájába. A Bourbon-restaurációval nagybátyja, XVIII. Lajos került a trónra, a hercegnő pedig ismét a francia királyi udvar meghatározó alakjává vált. Hazatérése azonban nem jelentett végleges megnyugvást. Amikor Napóleon 1815-ben visszaszerezte a hatalmat, ismét el kellett hagynia Franciaországot. A Bourbonok második visszatérése után már jelentős politikai befolyással rendelkezett, és a konzervatív, monarchiapárti irányzat egyik fontos képviselőjévé vált.
1824-ben XVIII. Lajos halála után X. Károly, Mária Terézia Sarolta apósa került a francia trónra. Férje ekkor trónörökössé vált, így a hercegnő minden korábbinál közelebb került ahhoz, hogy egyszer Franciaország királynéja legyen. Erre azonban egészen szokatlan körülmények között került sor. 1830 júliusában újabb forradalom tört ki Franciaországban, miután X. Károly rendeletekkel korlátozta a sajtószabadságot és a politikai jogokat. A párizsi felkelés hatására az uralkodó augusztus 2-án lemondott a trónról unokája, Henrik javára.
A legitimista értelmezés szerint Lajos Antal ebben a rövid időszakban XIX. Lajos néven Franciaország királyának számított, felesége, Mária Terézia Sarolta pedig királyné lett. Uralkodásukat azonban nem ismerte el az új politikai rendszer: a trónra végül Lajos Fülöp került. A hercegnőnek ismét el kellett hagynia Franciaországot, ezúttal végleg.
Mária Terézia Sarolta élete utolsó évtizedeit Európa különböző részein, többek között Skóciában és a Habsburg Birodalomban töltötte. Férje 1844-ben meghalt, ő pedig továbbra is a Bourbon-dinasztia emlékének és hagyományainak egyik legfontosabb őrzője maradt.
Sorsa körül idővel különös összeesküvés-elméletek is kialakultak. Egyesek azt állították, hogy a valódi hercegnő a fogságból való szabadulása után titokban személyazonosságot cserélt egy másik nővel, és élete hátralévő részét Németországban, elzárkózva töltötte. A történetet azonban egy 2014-ben ismertetett DNS-vizsgálat cáfolta, amely kizárta, hogy a titokzatos németországi nő Marie Antoinette lánya lett volna. Mária Terézia Sarolta végül 1851. október 19-én, 72 éves korában hunyt el az ausztriai Frohsdorf kastélyában. A mai Szlovénia területén, a Nova Gorica melletti Kostanjevica ferences kolostor kriptájában temették el férje és apósa mellé.
Bár túlélte a francia forradalmat, amely szinte teljes családját elpusztította, élete hátralévő részét is annak következményei határozták meg. A hercegnő, aki gyermekként elveszítette otthonát, majd néhány percre királynévá vált, végül száműzetésben halt meg, távol attól az országtól, amelynek trónjához egész életében kötődött.
Olvasd el ezt is!