Bizonyos könyvek olyan intenzív és maradandó hatást gyakorolnak a társadalomra, hogy képesek változtatni a történelem folyásán, a gondolkodásunkon, a rögzült szabályrendszereken, normákon.
Összegyűjtöttünk néhányat minden idők legnagyobb hatású könyvei közül, melyek új megvilágításba helyezték a dolgokat. Van, amelyik kritikai elismerései és díjai miatt maradandó, másik azért, mert hűen eleveníti meg a történelmet, némelyik hatalmas rajongótábort hozott létre, vagy mindmáig vitákat generál. Jelentőségük mindenesetre vitathatatlan.
Ez is érdekelhet: 5 könyv, ami megszeretteti az olvasást a gyerekekkel
1. Első fólió
William Shakespeare a tinédzserkorról alkotott elképzeléseinktől kezdve a modern Jessica név feltalálásáig egyaránt alakította az életünket. Az Első fólió nélkül azonban a legjelentősebb művei közül a legtöbb − köztük a Macbeth, A makrancos hölgy, a Julius Caesar és A vihar − valószínűleg egyáltalán nem maradt volna fenn.
Az először 1623-ban Mr. William Shakespeare's Comedies, Histories, & Tragedies (magyarul Mr. William Shakespeare vígjátékai, királydrámai és tragédiái) címmel megjelent Első fólió Shakespeare 36 darabját gyűjtötte össze, amelyek fele még soha nem jelent meg nyomtatásban. (Shakespeare életében a darabjait játszó színészek hosszú pergameneket kaptak, amelyek csak a megtanulandó szöveget tartalmazták.) A gyűjteményt Shakespeare barátai és kollégái állították össze és adták ki.
Az Első fólió döntő szerepet játszott abban is, hogy Shakespeare az angol polgárháborút követő években drámaíróként biztosítsa hírnevét, és darabjai széles körben elérhetővé váljanak. Művei olyan drámai konvenciókat, cselekményvezetést és nyelvi eszközöket népszerűsítettek, amelyek nagy hatással voltak a későbbi nyugati irodalomra.
2. Don Quijote
Fotó: Shutterstock
Miguel de Cervantes 1605-ös meséje a tévelygő idealistáról, aki lovagnak álcázza magát, éppoly sikeresen szatirizálta az irodalom egyik műfaját (a lovagregényeket), mint amilyen sikeresen megalkotott egy újat: a modern regényt. Számos történetmechanizmusa − köztük elsősorban a megbízhatatlan elbeszélő koncepciója − még ma is alapfeladat a szépirodalomban.
De Cervantes hatása nem korlátozódik az irodalmi szférára.
A 18. század racionalistái felfedezték, hogy Cervantes megelőzte őket azzal, hogy megírta a józan ész és a társadalmi integráció eposzát. A következő század romantikusai szerint Cervantes megelőzte őket az ellenséges társadalomban élő különc zseni tragikus alakjával. Cervantes felfedezte, hogy a valóság sohasem adott, hanem mindig az emberek konstruálják meg a szocio-nyelvi gyakorlaton keresztül
− mondta róla Carroll B. Johnson Cervantes-szakértő.
Ha tovább olvasnál: 5 + 2 könyv, ami félelmetes pontossággal jósolta meg a jövőt
3. 1984
Bár Orwell regénye − amely Winston Smith íróról szól, akinek kötelessége, hogy az igazságot az uralkodó államnak megfelelően megváltoztassa − régóta a disztópikus jövőkre vonatkozó figyelmeztetések próbaköve.
A nagy testvér, a duplagondol és a újbeszél kifejezések mind Orwelltől származnak, aki a könyv írása közben súlyos tuberkulózisban szenvedett. (Alig néhány hónappal a könyv megjelenése után meg is halt.) A történet a mindent bekebelezni akaró hatalom működését és a hajlékony igazság természetét járja körül − azaz az orwellizmust.
4. Anne Frank naplója
Fotó: Photo 12/Universal Images Group/Getty Images
Az Anne Frank naplója a holokauszt borzalmaival szembesülő fiatal tinédzser életének intim történéseit mutatja be, és 1947-es megjelenése óta több mint 30 millió példányban, közel 70 nyelven kelt el. Nehéz elképzelni a szörnyű mindennapokat egy ilyen borzalmas időszakban; de Anne naplója − amelyet két éven át írt, mialatt bujkáltak − a történelemnek ezt a korszakát tagadhatatlanul élővé és valóságossá teszi. 1944. augusztus 1-jén Anne megírta utolsó bejegyzését, és három nappal később a családot felfedezték. Anne 1945-ben tífuszban halt meg Németországban, a bergen-belseni koncentrációs táborban. Egyedül Anne apja, Otto élte túl a holokausztot, később ő adta ki a naplót.
5. Álomfejtés
Sigmund Freud 1899-ben megjelent könyve olyan fogalmakat vezetett be, mint a „tudattalan", amely az álmokon keresztül fejezi ki magát. Bár Freudnak az álmok céljáról és jelentőségéről szóló elméleteivel ma is sokan vitatkoznak, az Álomfejtés című könyv hatása tagadhatatlan; megalapozta a modern pszichoanalízist és álomértelmezést.
6. A második nem
Fotó: Hulton-Deutsch Collection/CORBIS/Corbis/Getty Images
Bár Simone de Beauvoir francia írónő és társadalomelméletíró nem tartotta magát filozófusnak, 1949-ben megjelent művét sok tudós mégis az egyik legnagyobb hatású egzisztencialista szövegnek tartja. Könyve a nőkkel való társadalmi bánásmódot vizsgálva egyszerre világít rá a nőiességgel kapcsolatos történelmi mítoszokra, miközben lerántja a leplet a kortárs nemi normákkal és szexualitással kapcsolatos, általánosan elterjedt tévhitekről. Munkáját azonban mindvégig az egzisztencializmus elvei hatják át, azaz hogy minden egyénnek, nemtől vagy nemtől függetlenül, joga van az önrendelkezéshez, és képesnek kell lennie arra, hogy „vállalja a szabadsággal járó egyéni felelősséget".
7. Állam
Ha bármelyik könyv valaha megváltoztatta a világot, az Állam jó eséllyel pályázik erre a címre
− írta Simon Blackburn 2006-ban PlatónÁllam című könyvéről. A mű Platón ikonikus gondolatait mutatja be, köztük a tökéletes társadalomról, az igazságosság meghatározásáról és fontosságáról szóló elmélkedéseit és a Barlang allegóriáját. 2001-ben a valaha írt legnagyobb filozófiai műnek választották. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki egyetért Platón következtetéseivel; Julian Baggini, a Philosophers' Magazine szerkesztője az Államot „szinte minden ponton tévesnek" nevezte, de hozzátette, hogy „nélküle nem lenne olyan a filozófiánk, ahogy ma ismerjük".
8. Iliász
HoméroszIliászát jellemzően az európai irodalom első művének tekintik. A történet epikus − a szó minden értelmében. Úgy tartják, hogy a trójai háború egy rövid időszakáról szóló hosszú költemény a Kr. e. 8. és 7. század között keletkezhetett, és szájhagyomány útján továbbadott elemeket örökített meg, ezzel hozzájárulva a görög kultúra formálásához. Hatott az ókori tudósokra és művészekre, sőt, ahogy a BBC megjegyzi, „megváltoztatta az emberek rajongásának módját": a görög istenek helyett olyan hősöket mutatott be, akik még ma is legendásak, több ezer évvel a mű megírása után.
