Egy film elkészítése általában több évet ölel fel, ami során a rendezőnek és producereknek rengeteg kritikus döntést kell meghozniuk. Gyakran előfordul az is, hogy a stáb valamelyik tagja az utómunkálatok során változtatja meg döntését valamivel kapcsolatban. Összegyűjtöttünk 5 filmklasszikust, melyek az utolsó pillanatban meglépett változtatások nélkül valószínűleg nem lettek volna ennyire sikeresek.
Shrek (Andrew Adamson, Vicky Jenson, 2001)
A zöld ogréról szóló animációs filmnek valójában szomorú háttértörténete van, ugyanis eredetileg Shreket nem Mike Myers keltette volna életre, hanem Chris Farley, aki 1997-ben meghalt, még azelőtt, hogy befejezhette volna a film szinkronizálását.
Emiatt került helyére Myers, aki kanadai származása miatt akcentust adott Shrek karakterének is, ám miután leszinkronizálta a filmet, nem tetszett neki a végeredmény. Végül kevesebb mint egy évvel a megjelenés előtt úgy döntött, teljesen elölről kezdi a munkát, így jött létre a végleges, mára klasszikussá vált verzió.
Ez is érdekelhet! A férfi, aki Shrek karakterét ihlette
Ragyogás (Stanley Kubrick, 1980)
A Stephen King regénye alapján készült film kétségtelenül az egyik legtöbbet vitatott, legrészletesebben elemzett alkotás a filmtörténelemben. Stanley Kubrick a forgatás során nagyon jól tudta, hogy mit csinál, így nem igazán voltak kérdések a fejében sem a film képi világát, sem pedig a cselekményt illetően. Mindössze egyetlen dolgon változtatott a forgatókönyvvel kapcsolatban, mégpedig az utolsó jeleneten.
Az eredeti terv szerint a film végén láttuk volna a főszereplő, a Jack Nicholson alakította Jack Torrance feleségét, Wendy Torrance-t (Shelley Duvall) egy kórházi ágyban felépülni. A befejezéssel kapcsolatban Kubrick az utolsó utáni pillanatban változtatta meg döntését:
egy héttel a film premierje után hívatta vissza a mozikból a film kópiáit, hogy újravágja, és ezáltal más lezárást adjon a történetnek.
Vissza a jövőbe (Robert Zemeckis, 1985)
Az 1985-ben készült alkotás során nem a forgatókönyvvel volt probléma, hanem a főszereplő, Marty McFly megszemélyesítőjével, aki eredetileg Eric Stoltz volt. A forgatás során a rendező, Robert Zemeckis nem volt elégedett az alakításával, így végül menet közben lecserélte a színészt Michael J. Foxra, akivel újra fel kellett venni a már meglévő jeleneteket.
A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége (Peter Jackson, 2001)
Már egy hónapja forgatták a filmet, amikor Peter Jackson ráeszmélt, hogy szörnyű hibát követett el a casting során, ugyanis teljesen mást képzelt el Aragorn személyében, mint az eredetileg kiválasztott Stuart Townsend. Jackson jobban szerette volna, ha Aragornt idősebb és karizmatikusabb színész alakítaná. Townsend szerepét először Daniel Day-Lewisnak ajánlotta fel, aki viszont nemmel válaszolt.
Peter Jackson állítólag ekkor bepánikolt, majd Viggo Mortensennél próbálkozott, aki főként fia kedvéért elvállalta a szerepet.
Elvileg három nappal azután, hogy kirúgták Townsendet, már meg is találták az új Aragornt Mortensen személyében.
Rambo – Első vér (Ted Kotcheff, 1982)
Sylvester Stallone közel négy évtizedet töltött Rambo szerepébe bújva, ám mindezt csak annak köszönheti, hogy a stúdió kérésére az utolsó pillanatban megváltoztatták a forgatókönyvet. Az eredeti történet szerint a főszereplő a film végén, az érzelmes monológja után meghalt volna, ami eléggé megnehezítette volna a cselekmény folytatását. A stúdió azonban látott potenciált a filmben, így úgy döntöttek, életben tartják Rambót, hogy elkészülhessen vele a következő rész.
Érdekesség, hogy Stallone már csak amiatt is örült a változtatásnak, mert utálta az eredeti befejezést. A forgatókönyv átírásához nagyban hozzájárultak a tesztvetítések is, ugyanis a nézőknek sem tetszett Rambo halála.
(Forrás: Far Out)