Nagyon elterjedt manapság a nyugati kultúrában a jóga, mi is elővehettük a gyakorlatot a karantén alatt. Vajon honnan ered pontosan és hogyan jutott el nyugatra?
A szent szövegek szóbeli továbbadása és a tanítások titkos jellege miatt nehéz megállapítani, hogy mikor is születhetett a jóga. A jógáról szóló korai írásokat törékeny pálmalevelekre írták, amelyek könnyen megsérülhettek, elpusztulhattak vagy elveszhettek. Ez alapján a jóga gyakorlata 5000 éves lehet, de egyes szakemberek szerint 10 000 éves múltra is visszatekinthet.
A jóga kezdeteit az észak-indiai Indus-völgyi civilizáció fejlesztette ki több mint 5000 évvel ezelőtt. A jóga szót először egy szent szövegben, a Rigvédában említették. A Védák olyan szövegek gyűjteményei, melyek dalokat, mantrákat és rituálékat tartalmaznak, a brahmánok, vagyis a védikus papok használták őket.
A brahmánok és rishik (misztikus látók) a jógát lassan finomították és fejlesztették. Gyakorlatukat és hitüket az upanisádokban dokumentálták. Ez egy hatalmas mű, amely több mint 200 szentírást tartalmaz. A jóga szentírások közül azonban a legismertebb a Krisztus előtt 500 körül született Bhagavad-Gíta (magyarul A magasztos szózata).
Ezután jött a jóga klasszikus időszaka, melyet Patandzsali Jóga-szútrái indítottak el. Eddig a jóga hiedelmek, technikák és elképzelések keveréke volt. A Jóga-szútrák valamikor a második században íródtak, ez a szöveg írja le a Raja Yoga útját, amelyet gyakran klasszikus jógának neveznek. Patandzsali a jóga gyakorlását egy „nyolc végtagú ösvényre" bontotta le, amely a Samadhi, vagyis a megvilágosodás megszerzésének lépéseit és szakaszait tartalmazza. Patandzsalit gyakran tekintik a jóga atyjának. Jóga-szútrái erőteljesen befolyásolják a modern jóga legtöbb stílusát.
Néhány évszázaddal Patandzsali után a jóga mesterek létrehozták a test fiatalításának és az élet meghosszabbításának rendszerét. Elutasították az ősi Védák tanításait, és felkarolták a fizikai testet, mint a megvilágosodás elérésének eszközét. Kifejlesztették a Tantra-jógát, radikális technikákat alkalmazva a test és az elme megtisztítására. Ezeknek a fizikai-spirituális kapcsolatoknak és a testközpontú gyakorlatoknak a feltárása vezetett ahhoz, hogy létrejöjjön a Hatha-jóga, amit jelenleg a nyugati jógában gyakorlunk.
Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a jógamesterek elkezdtek nyugat felé utazni és felhívták magukra a figyelmet. Az 1893-as chicagói vallásgyűlésen Swami Vivekananda jógáról és a világ vallásainak egyetemességéről tartott előadásaival lenyűgözte a résztvevőket. Az 1920-as és 30-as években a Hatha-jógát Indiában T. Krishnamacharya, Swami Sivananda és más gyakorló jógik munkájával népszerűsítették.
Krishnamacharya 1924-ben Mysore-ban nyitotta meg az első Hatha-jóga iskolát, majd 1936-ban Sivananda megalapította az Isteni Élet Társaságot a szent Gangesz folyó partján. Sivananda termékeny író volt, több mint 200 könyvet írt a jógáról, kilenc ashramot és számos jógaközpontot hozott létre világszerte.
A jóga nyugatra történő vándorlása továbbra is folytatódott. Áttörést hozott, amikor Indra Devi 1947-ben megnyitotta jógastúdióját Hollywoodban. Azóta rengeteg nyugati és indiai tanár vált úttörővé, népszerűsítve a Hatha-jógát. A jógának ma már sokféle iskolája létezik, a gyakorlat tehát igen sokszínű.
(Forrás: Yogabasics)
