A történelem számos befolyásos személyisége teljesen hétköznapi ember volt, akik valami rendkívüli dolgot tettek, és nyomot hagytak a történelemben. Bátor egyéniségek, akik erővel és kellő magabiztossággal megváltoztatták a világot. Sokan legendaként távoztak az élők sorából, de a listán akad olyan is, aki nem jó tette miatt vált felejthetetlenné.
Mahátma Gandhi
commons.wikimedia.orgGandhi 1869-ben született az indiai Gudzsarátban. Londonban tanult jogot, majd Délkelet-Afrikába költözött, hogy ügyvédként praktizáljon. Ám faji megkülönböztetés miatt ledobták egy vonatról. Ezután dolgozta ki szatjágrahatanítását, ami röviden azt jelenti, hogy igazságközpontú és erőszakmentes.
Miután visszatért hazájába, elkezdte Indiát a függetlenség felé terelni, és beválasztották az Indiai Nemzeti Kongresszus politikai pártba. Az 1920-as években elindított egy együttműködés-ellenes mozgalmat, amelyben az indiaiakat önállóságra és a brit áruk és hagyományok bojkottálására buzdította.
1930-ban Gandhi hatalmas szatjágrahát szervezett, amely sósószatjágraha néven vált ismertté a britek sómonopóliuma ellen. Elképesztően hosszú, mintegy 380 kilométeres tiltakozó menetet szervezett Gudzsarát nyugati partvidékére, ahol támogatóival együtt sót szüretelt az Arab-tenger partján. Gandhi menetelése azonban nem befolyásolta közvetlenül India függetlenségét, ennek ellenére arra ösztönözte az embereket, hogy megkérdőjelezzék a brit törvényeket. Hatalmas hatással volt India függetlenségére, és egész életében küzdött érte. Mahatma Gandhit ma az indiai nemzet alapító atyjaként emlegetik, és világszerte közkedvelt személyiség.
Rosa Sparks
Rosa Parks, aki csak egy hétköznapi hölgy volt, az amerikai polgárjogi mozgalom első számú motorja volt. 1955. december 1-jén a munkából tartott hazafelé egy montgomery-i buszon, amikor a buszsofőr arra utasította, hogy menjen és üljön hátra, hogy a helyére egy fehér ember ülhessen. Ő azonban megtagadta az utasítást, és nem ült hátra. Polgári engedetlenségért letartóztatták, de az ítéletét támadni kezdték, ami tulajdonképpen az összes szegregációs törvényt megkérdőjelezte.
Letartóztatása bátorította a helyi fekete közösség vezetőit a montgomery-i buszrendszer bojkottjára, amely 381 napig tartott, és csak akkor ért véget, amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a nyilvános buszokon történő megkülönböztetés alkotmányellenes.
Sok más erőszakmentes mozgalom is ebből indult ki. Ő lett az erő és a méltóság szimbóluma a faji megkülönböztetés megszüntetéséért folytatott küzdelemben.
Gavrilo Princep
commons.wikimedia.orgGavrilo Princip boszniai szerb anarchista volt, aki 1914. június 28-án meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák főherceget, ami végül megváltoztatta a történelem menetét. Princip szegény boszniai parasztcsaládból származott. Az első balkáni háborúban pedig nem vett részt, ugyanis a katonaság elutasította, mert túl kicsinek és gyengének tartották.
1911-ben tagja lett az Ifjú Bosznia nevű szervezetnek, amely Boszniát Szerbiával akarta egyesíteni, és el akarta választani az Osztrák–Magyar Monarchiától. 1912-ben, amikor a szerbek győztek az oszmánok ellen, Bosznia osztrák katonai kormányzója szükségállapotot hirdetett, mivel a kormányzó bezáratta az oktatási társaságokat és betiltotta a szerb közművelődést. Ezután csatlakozott a Vojin Tankosic őrnagy vezette szerb terrorszervezetéhez.
Tankosic három embert, köztük Principet is felbérelte Ferdinánd osztrák-magyar főherceg meggyilkolására.
1914. június 28. A nap, ami az egész világot megváltoztatta, és amelynek hatása a mai életünkre is hatással volt. Ezen a napon volt az uralkodó és feleségének hivatalos szarajevói látogatás, amelynek során az akkor 19 éves Princip mindkettőt lelőtte.
A merénylet után a monarchia július 28-án hadat üzent Szerbiának, amelyben Oroszország Szerbiát támogatta, az osztrák-magyarok pedig Németország, Franciaország és Nagy-Britannia támogatását kérte. Ez indította el a I. világháborút, amely összeomlasztotta Európa nagyhatalmait.
Henrietta Lacks
Henrietta LacksProfimediaHenrietta Lacks 1951-ben halt meg méhnyakrákban. Néhány hónappal gyermeke születése után diagnosztizáltak nála méhnyakdaganatot. A testéből sejteket nyertek ki, amelyekből az orvosi kutatások szempontjából legfontosabb sejtvonalat alkották meg. Az ő rákos sejtjeiből alakult ki ugyanis az első halhatatlan emberi sejtvonal, a HeLa.
Az ő történetről ebben a cikkünkben olvashatsz részletesebben: A „halhatatlan" nő, akinek a halála megváltoztatta a világo
Irena Sendler
Irena Sendler szociális munkás volt Varsóban. Ő felügyelte a városi étkezdét, amely a rászorulóknak nyújtott segítséget. 1939-ben pedig, amikor a nácik megszállták Lengyelországot, Sendler egy földalatti szervezetet, a Zegotai Gyermekek Irodáját hozta létre a zsidók megmentésére. Ő és munkatársai a zsidóknak nyújtottak szükségleti cikkeket.
A Zegota tagjaként Sendler 30 önkéntesével együtt több mint 2500 zsidó gyermeket mentett meg azzal, hogy kihozta őket a gettóból. Különböző technikákat alkalmazott a gyermekek kihozatalára, például koporsókba rejtette őket, és mentőautókkal biztonságba helyezte őket.
A földi létem értelme minden megmentett gyermek, akinek segíteni tudtam.
A gyermekeket keresztény árvaházakban és kolostorokban tartották biztonságban, ahová hamis születési anyakönyvi kivonattal kerültek. 1943. október 20-án azonban letartóztatták a nácik. Megkínozták, és megpróbálták megszerezni a megmentett zsidók nevét, de ő nem árulta el egyetlen nevet sem. Halálra ítélték, de a Żegota tagjai megmentették. Sendler minden szörnyű megpróbáltatás ellenére a háború végéig végezte hősies munkáját.
