Augusztus 23-án, szerdán az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) Chandrayaan-3 küldetésének leszállóegysége és holdjárója sikeresen landolt a Hold felszínén. India ezzel az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után a negyedik országként juttatott űreszközt a Holdra.
Ráadásul nem is akárhol: az ország elsőként landolt a Hold déli sarkánál, ami már csak azért is figyelemre méltó, mivel a szakértők szerint a területen nagy mennyiségű víz is található, ami a későbbi emberi missziók szempontjából kulcsfontosságú.
A leszállóegység négy fő tudományos műszert tartalmaz, köztük hő- és légköri műszereket, valamint egy lézervisszaverő rendszercsoportot. Ezek a reflektorok a Hold Földtől való távolságának nagy pontosságú mérésére szolgálnak. Továbbá a leszállóegység képes lesz a holdrengések, a havonta jelentkező gyenge szeizmikus aktivitás mérésére is, írja a Space.com
A hullámok Holdon való áthaladásának sebességée felhasználható a Hold sűrűségének kiszámításához, és remélhetőleg pontosabb értékeket lehet majd kiszámítani a holdkéreg – azaz a legkülső réteg – mélységére vonatkozóan. A holdjáró tudományos műszercsomagokat is tartalmaz. Fő célja a Hold felszínének összetételének meghatározása.
India első képe a Hold déli sarkáról
ISRO/Twitter
India már régóta kacérkodik a Holddal: a Chandrayaan-1 még 2008-ban indult. A tervezett működés első évében a műhold úttörő eredményeket szolgáltatott, többek között a Hold különböző hullámhosszakon történő feltérképezésével. Továbbá a legnagyobb eredményét egy fedélzeti holdbecsapódási szondával értek el, amit a felszínre lőttek. A szonda folyékony vizet észlelt a felszínen, ami megerősítette azt az állítást, miszerint a víz jég formájában létezik a Hold pólusainál lévő árnyékos kráterekben elrejtve.
A második 2019-es Chandrayaan-misszióval a mostanihoz hasonlóan egy leszállóegységet és egy holdjárót akartak a Hold felszínére juttatni. Azonban a Chandrayaan-1-hez hasonlóan megszakadt a kommunikáció a tervezettnél korábban. A Chandrayaan-2 űrszonda még mindig működik, és Hold körüli pályán kering.
Külön érdekesség, hogy a Chandrayaan–3 közel egy időben érkezett meg a Holdhoz az orosz Luna–25 mellett. Utóbbi közel ötven évvel követte a szovjet Luna–24-missziót, végül a Hold felszínébe csapódva megsemmisült.
Erről itt írtunk: A Holdba csapódott az oroszok űrszondája
A következő misszió már Japáné lesz: az ország augusztus 25-én, pénteken küldi fel űreszközét az Egyesült Államokból, de várhatóan csak fél év múlva érkezik meg a Holdra.
