II. Erzsébet királynő hamarosan megjelenő életrajzi könyvéből hamarosan megtudhatjuk, hogy miképp töltötte halála előtti utolsó napokat, hónapokat.
.
Dr. Iain Greenshields tiszteletes Erzsébet királynő balmorali otthonában tartózkodott, és állítása szerint az uralkodó fantasztikus formában volt a halála előtti hétvégén. Iain pedig megosztotta a királynő utolsó napjainak részleteit Gyles Brandreth íróval, aki hamarosan könyvet ad ki Elizabeth: An Intimate Portrait címmel.
A könyvből kiderül, hogy Fülöp herceg halála után, őfelsége leginkább arra fókuszált, hogy mindig legyen valami tennivalója. A királynő szinte állandóan a herceg ágya mellett volt az utolsó hetekben, de a halálakor pont aludt, és a személyzet nem tudta időben felébreszteni az uralkodót, ami feltehetőleg még fájdalmasabbá tette a búcsút. II. Erzsébet mélyen gyászolta a herceget, ennek ellenére, „keresztényi kötelezettségeit” továbbra is teljesítette királynőként.
Ez is érdekelhet: Isten óvja a királynőt! – II. Erzsébet élete
Gyles megosztotta néhány részletet a könyvből:
Őfelsége és ő [Iain tiszteletes] szombat este együtt vacsoráztak, vasárnap reggel prédikált a Braemar és Crathie Parish Churchben, majd délután együtt is ebédeltek. Beszélgettek a királynő gyermekkoráról, a lovairól, az egyházi ügyekrőlés arról, hogy mennyire szomorú amiatt, ami Ukrajnában történik.
Ez eléggé jellemző volt rá. A királynő jól tudott a jelenben élni, de gyakran támaszkodott a múlt emlékeire, hálás a leckékért, amelyeket azokból tanult. Annyira élő és magával ragadó volt
– emlékezett vissza Dr. Greenshields.
Szeptember 6-án, kedden a néhai brit uralkodó még beszélt egy versenyló-edzővel a kétéves Love Affairsről, aki aznap Goodwoodban versenyzett volna. Ebben a beszélgetésben a királynő pedig rendkívül éles és figyelmes volt.
Ez is érdekelhet: Így nyugtatta meg Lajos herceg Katalint a királynő halála után
Mosolyog, és a szemüvege tetején át a kamerába néz. Egyértelmű, huncut csillogás van a szemében. Majd másnap, szeptember 8-án megerősítik, hogy a királynő meghalt. Az igazság pedig az, hogy őfelsége mindig is tudta, hogy hátralévő ideje igencsak korlátozott. Ezt a tőle elvárható méltósággal fogadta el és csinálta végig
– írja az író.
