Budapest utcáin sétálva nem csupán a város lenyűgöző építészeti csodáival találkozhatunk, hanem olyan rejtélyes történetekkel is, amelyek hosszú évtizedetek óta keringenek a fővárosban. Ezek a legendák nemcsak szórakoztatóak, hanem bepillantást nyújtanak Budapest történetének és kultúrájának misztikus oldalába.
Nyelv nélküli oroszlánok
A Lánchíd impozáns kőoroszlánjaihoz kapcsolódik egy izgalmas legenda. A história szerint Marschalkó János, aki a Lánchíd ikonikus szobrait készítette, elfelejtett nyelvet faragni a sörényes nagymacskák szájába. A figyelmes pesti és budai polgárok azonnal észrevették a hibát, és gúnyolódni kezdtek rajta. A megaláztatás súlyától elkeseredve Marschalkó az öngyilkosságba menekült – stílszerűen a Lánchídról ugrott a Dunába.
A történetben azonban jó pár részlet sántít. Marschalkó János ugyanis nem lett öngyilkos, 59 éves korában hunyt el 1877-ben, az oroszlánok pedig köszönik, van nyelvük, amit a nemrég történt felújításaikkor is megerősítettek a szakértők.
Ez is érdekelhet: Történet a lányról, aki soha nem mosolygott – a Sober Sue-legenda
A befalazott szerelmes
A Thököly út egyik házához egy szerelmes nő legendája kapcsolódik. A legenda szerint a nő az első világháborúban harcoló férjét várta mindennap az erkélyen. Amikor a férfi halálhírét közölték vele, az asszony nem hitt benne, és tovább várt. Igaza volt. Ám amikor a férfi hazatért, a nő szíve hirtelen megállt, nem bírta elviselni az örömöt. A férj ezután szobrot állíttatott neki azon a helyen, az erkély ajtaját pedig befalaztatta, hogy többé senki ne léphessen ki rajta.
Bár rendkívül romantikus, a történet nem igaz. A házat eredetileg Ybl Lajos építész tervezte, még az első világháború előtt, fia pedig a Sorbonne Egyetemről hozta haza az erkélyen figyelő alak ötletét. Az apa hallgatott a fiára és megalkotta ezt a díszítőelemet, amit csupán egyetlen egyszer, ennél a háznál alkalmazott.
Kádár Étkezde a Klauzál téren
Fortepan / Artfókusz
A belvárosi Kádár kifőzdével kapcsolatos szóbeszédek szerint az étterem alapítója azért tudta zavartalanul üzemeltetni magánüzletét zavartalanul a kommunizmus idején, mert a hatóságok nem tudták vagy nem voltak biztosak benne, hogy a tulaj csupán névrokona, vagy a rokona-e Kádár Jánosnak.
Hogy valóban ilyeneknek képzelték-e a legmélyebb privátszférába is könnyedén behatoló hatóságokat anno az emberek, vagy a legenda csupán később, a rendszerváltás után keletkezett, nem tudni.
Olvasd el ezt is! 4 japán legenda, amiben szokatlan helyeken kísértenek a szellemek
A New York kávéház kulcsa
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
A New York kávéház a fővárosi irodalmi élet egyik legfontosabb színhelye volt, a legenda szerint megnyitásakor a tulajdonosok és a törzsvendégek együtt mentek ki a rakpartra, ahol maga Molnár Ferenc hajította be a kulcsot a Dunába, hogy a kávézó soha ne zárjon be.
Ám ez a történet sem áll össze.
A kávézó megnyitásakor, 1878. január 12-én Molnár Ferenc még a Lónyay utcai Református Gimnázium 16 éves tanulója volt. Ha volt is kulcsdobálás, az legfeljebb az 1927-es újranyitáskor történhetett.
Az odébb tolt templom
Fortepan / Antal Gábor
A Belvárosi plébániatemplom tőszomszédságában áll az Erzsébet híd, amely kétszer is felépült. Egyszer eredeti formájában, egyszer pedig a háború után. Több se kellett a pesti szóbeszédnek: a kornak megfelelően két verzióban is mesélték a templomhoz fűződő városi legendát.
Az első az eredeti Erzsébet híd építésekor született, miszerint a Belvárosi plébániatemplom belelógott a hídba, ezért a templomot gondos előkészületekkel és alapos munkával arrébb tolták, hogy ne legyen útban. A másik verzió pedig a híd második világháború utáni felépítéséhez kapcsolódik, amelyben ugyanaz az alapállítás: a templomot nemes egyszerűséggel odébb tolták.
Természetesen egyik esetben sem történt ilyen, ám az eredeti híd építésekor felmerült, hogy a templomot lebontják, ez azonban meghiúsult.
