7 híres regény, amit túl botrányosnak tartottak a maga idején

A múltban ezek a művek gyakran komoly akadályokkal néztek szembe: volt, hogy szerkesztették, kihúzták vagy enyhítették bennük a problémás részeket, máskor teljesen betiltották őket, vagy kivetették az iskolai tanrendből. Egy-egy kiadó csak pereskedés árán vállalta a megjelentetésüket, mert a hatalom és a társadalom nem volt készen az őszinte, nyers vagy provokatív tartalmak befogadására.

Ebben a klasszikus regényben Holden Caulfield, egy kiábrándult, lázadó kamasz néhány napját követhetjük nyomon New Yorkban. A regény kendőzetlenül ábrázolja a kamaszkori krízist, kiégést, depressziót, szexualitást és a felnőttek világával szembeni undort. Az 1950-es évek Amerikájában a trágárság, a prostituáltak említése és az istenkáromlás erősen tabunak számított – a főszereplő viselkedése és szóhasználata pedig nem illett bele a társadalmilag elfogadott, erkölcsös főhős képébe. Bár a könyvet hivatalosan nem cenzúrázták, bizonyos iskolai kiadásokban enyhítették a káromkodásokat vagy kihagyták a problémás részeket. Több amerikai iskolában be is tiltották, részben az erőszakra való ösztönzésre hivatkozva. A mű 1945 és 1950 között íródott, részleteiben már a '40-es évek végén olvasható volt egyes folyóiratokban, de hivatalosan 1951-ben jelent meg az Egyesült Államokban.

Ebben a disztópikus klasszikusban egy totalitárius rendszer teljes kontroll alatt tartja az emberek életét: nemcsak a tetteiket, de a gondolataikat és a nyelvhasználatukat is. A regény főhőse, Winston Smith egyre kétségbeesettebben próbál szembeszállni a mindenható Nagy Testvérrel és a Párt hatalmával, de kísérlete tragikus véget ér. Orwell könyve radikális rendszerkritikát fogalmaz meg a totális államokkal szemben, ezért a hidegháborús időszakban kifejezetten kényelmetlen olvasmány volt. Bár a mű szövegét az eredeti angol kiadásokban nem cenzúrázták, több diktatórikus országban betiltották vagy erősen szerkesztett fordításban adták csak ki. A regény 1948-ban íródott – a szerző állítólag szándékosan cserélte fel az évszám utolsó két számjegyét, hogy a jövőt felnagyított jelenként ábrázolja. A könyv végül 1949-ben jelent meg az Egyesült Királyságban.

Egy szigorú vallási szabályokra épülő társadalomban a nőknek alig marad joguk vagy beleszólásuk az életükbe: a termékenyeket – köztük Offredet – szolgálólányként, vagyis szexuális rabszolgaként használják. A könyv nyíltan bírálja a patriarchális társadalmat, az elnyomó vallásosságot és a női test feletti kontrollt. A művet több amerikai iskolában is tiltólistára tették az „erőszakos, szexuálisan explicit és vallásellenes” tartalom miatt. Bár a szöveget hivatalosan nem cenzúrázták, egyes kiadásokat figyelmeztetésekkel láttak el. Atwood regénye 1985-ben jelent meg először Kanadában, majd az Egyesült Államokban, és a szerző állítólag nyíltan a korabeli politikai és vallási szélsőségek – különösen az amerikai újkonzervativizmus – ihletésére írta.

A regény egyetlen nap eseményeit meséli el 1904-ben, Dublinban, Leopold Bloom és más szereplők gondolatain keresztül. Joyce forradalmi módon használja benne a belső monológot a tudatfolyam-technika és a váltakozó stílusok segítségével. A regény több részletében is kendőzetlenül ábrázolja az emberi test működését, a szexualitást, a maszturbációt és a testi kiszolgáltatottságot – ezek pedig az 1920-as évek közízlését mélyen sértették. Egy 1920-ban megjelent részlet obszcenitási pert vont maga után, és 1922-től a könyv gyakorlatilag be volt tiltva az Egyesült Államokban, de az Egyesült Királyságban szintén korlátozták a terjesztését. A teljes kiadáshoz legálisan csak 1933-ban férhettek hozzá az olvasók, amikor egy bíróság kimondta, hogy a mű nem obszcén. Joyce 1914 és 1921 között dolgozott a regényen, az első teljes kiadás pedig 1922-ben, Párizsban jelent meg.

A történetet Humbert Humbert, egy középkorú férfi meséli el, aki megszállottan vonzódik egy 12 éves lányhoz, akit ő Lolitának nevez. A regény az ő szemszögéből mutatja be a kapcsolatukat – amit ő romantikusnak lát, az valójában szexuális visszaélés. Nabokov nyelvileg briliáns regénye erkölcsileg provokatív, hiszen egy pedofil férfi belső világát és önigazolásait tárja elénk. A szöveg mesterien manipulálja az olvasót: elbűvöl, de közben undort is kivált belőlünk. Az amerikai és brit kiadók túl merésznek tartották a mű témáját, ezért a könyv először 1955-ben jelent meg Párizsban egy olyan cégnél, amely különösen a tabunak számító irodalom publikálására specializálódott. Az Egyesült Államokban csak három évvel később, 1958-ban adták ki, és rövid idő alatt irodalmi szenzációvá, egyben erkölcsi botránnyá vált.

A történet egy jövőbeli világban játszódik, ahol az embereket genetikailag előre meghatározott kasztokba sorolják, a társadalmat pedig állandó és szigorúan vett boldogságban tartják – a főhős, Bernard Marx azonban kételkedni kezd a rendszer tökéletességében. A regény zseniális disztópia, amely nem az elnyomás, hanem a jólét és a manipulált boldogság veszélyeire hívja fel a figyelmet, valamint kritikus a fogyasztói társadalommal és a technológiai kontrollal szemben. A művet főleg a szexualitás nyíltsága és a valláskritika miatt támadták: egyes amerikai iskolák eltávolították a tantervből, és volt, ahol figyelmeztetésekkel látták el. Nem jellemző, hogy konkrét szövegváltoztatások történtek, de az iskolai cenzúra és szülői panaszok gyakoriak voltak. A mű egyébként 1931-ben íródott és 1932-ben jelent meg először.

A történet Lady Chatterley-ről szól, aki fiatalon megy férjhez Sir Clifford Chatterley-hez; a férfi egy háborús sérülés miatt deréktól lefelé lebénul, és érzelmileg is elhidegül feleségétől. A nő testi és lelki kielégítetlenségben él, mígnem szenvedélyes kapcsolatba kerül a birtok vadőrével – a regény az ő viszonyukon keresztül vizsgálja a testi vágy, a társadalmi osztályok és az intimitás kérdéseit. A mű főleg a nyílt szexuális tartalom és a durva nyelvezet, valamint a nemes hölgy és a munkásosztálybeli férfi közötti kapcsolat miatt váltott ki botrányt. A regény 1928-ban jelent meg magánkiadásban, de teljes egészében csak 1960-ban lehetett hozzájutni az Egyesült Királyságban, amikor a Penguin Books bírósági eljárás után engedélyt kapott a publikálásra.