100 éve született Marilyn Monroe: 5 érdekesség Hollywood félreértett legendájáról
Marilyn Monroe 2026. június 1-jén lenne 100 éves, alakja pedig ma is úgy él a kultúrában, mintha soha nem is tűnt volna el igazán. A szőke bombázó szerepébe zárt hollywoodi sztár mögött egy érzékeny, művelt, bizonytalan és gyakran kiszolgáltatott nő állt, akinek életében a csillogás a túlélés egyetlen zálogát jelentette. Norma Jeane Mortensonból néhány év alatt a 20. század egyik legismertebb arca lett, ám a hírnévért szokatlanul nagy árat fizetett.
Marilyn Monroe 1926. június 1-jén született Los Angelesben, Norma Jeane Mortenson néven. Gyerekkora nagy részét nevelőcsaládoknál és árvaházban töltötte, majd a második világháború alatt egy gyárban dolgozott, ahol egy katonai fotós felfigyelt rá. Pin-up modellként indult, rövid stúdiószerződések után pedig az 1950-es évekre Hollywood egyik legkeresettebb sztárja lett. Filmjei haláláig mintegy 200 millió dolláros bevételt hoztak, ami mai értéken nagyjából 2 milliárd dollárnak felel meg. Bár sokáig a naiv, csábító szőke nő szerepével azonosították, pályája során tudatosan küzdött azért, hogy komolyabb színésznőként és önálló alkotóként is elismerjék.
Monroe suttogó, rekedtes, azonnal felismerhető hangja később a védjegyévé vált, de eredetileg nem stíluselemként szolgált. Gyerekkorában komoly dadogással küzdött, ami különösen nagy akadályt jelenthetett volna egy olyan pályán, ahol a beszéd, a jelenlét és az előadásmód mindent meghatároz. Beszédterápia segítségével tanulta meg, hogyan használjon mélyebb, levegősebb tónust, amely kevésbé hozta elő a dadogását.
Nehéz elhinni, de a világ egyik legtöbbet fotózott nője komoly szorongással küzdött a kamerák előtt. Don Murray, aki a Buszmegálló című filmben dolgozott vele, később arról beszélt, hogy Monroe tehetsége vitathatatlan volt, mégis gyakran elfelejtette a filmezés technikai alapjait: nem találta el a jelét, kikerült a fényből, árnyékba állt, vagy életlen lett a felvételen. Murray szerint mindez önbizalomhiányból fakadt. Úgy fogalmazott, hogy bár a kamera szerette Marilynt, ő maga rettegett attól, hogy elé kell állnia, és a félelemtől olykor kiütések jelentek meg a testén. Élő fellépések előtt gyomorideg, remegő kéz és hányás is gyötörte, a szorongását pedig idővel alkohollal és nyugtatókkal próbálta csillapítani. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy késései, bizonytalansága és a forgatásokon tapasztalt nehézségei miatt sokan megbízhatatlannak tartották.
Monroe-t a filmipar gyakran a „buta szőke” szerepkörébe zárta, miközben a valóságban szenvedélyes olvasó és tudatosan fejlődni akaró színésznő volt. Magánkönyvtára több mint 400 kötetből állt, klasszikusokat, költészetet, filozófiai, művészeti és fotográfiai könyveket is gyűjtött. Szerette Dosztojevszkijt, Joyce-t, Miltont, Whitmant és Rilkét, és írással is foglalkozott, halála előtt állítólag saját verseskötetén dolgozott. A lakásában készült fotókon mindenhol megjelennek a könyvek, a polcokon, az íróasztalon és az éjjeliszekrényen is.
Norma Jeane először mindössze 16 évesen ment férjhez. 1942-ben James Dougherty felesége lett, részben azért, hogy ne küldjék vissza a nevelőszülői rendszerbe. A kapcsolat kezdetben szeretetteljes volt, Dougherty később jó feleségként emlékezett rá, de nem nézte jó szemmel kedvese modellkarrierjének indulását, így 1946-ban elváltak. Második férje, Joe DiMaggio baseballsztár volt, akivel 1954 januárjában házasodtak össze, de kapcsolatuk mindössze kilenc hónapig tartott. DiMaggio féltékenysége és Monroe növekvő hírneve, köztük a Hétévi vágyakozás híres metrós jelenete is feszültséget okozott köztük. Harmadik férje, Arthur Miller drámaíró volt, akivel 1956-ban kötött házasságot. A kapcsolat azután romlott meg, hogy Monroe megtalálta férje jegyzeteit, amelyben csalódottságáról írt. A házasság a Kallódó emberek forgatása idején végleg széthullott, és még a film bemutatója előtt elváltak.
Monroe utolsó évei fizikailag és mentálisan is megterhelők voltak. 1961-ben depresszió miatt kórházba került, egészségi problémákkal küzdött, és abban az évben nem is forgatott új filmet. 1962-ben a Valamit adni kell című produkcióval tért volna vissza, de krónikus arcüreggyulladás és influenzaszerű tünetek miatt több forgatási napot kihagyott. Június 1-jén, a 36. születésnapján állt utoljára kamera elé, néhány nappal később pedig elbocsátották a filmből, és a stúdió kártérítési pert indított ellene. Bár később úgy tűnt, ősszel folytatódhat a munka, erre már nem került sor. 1962. augusztus 5-én holtan találták Brentwoodban, Los Angeles-i otthonában. Halálát vényköteles barbiturátok túladagolása okozta, a hivatalos megállapítás szerint öngyilkosság történt. Az ügyet azóta is összeesküvés-elméletek övezik, többek között a Kennedy családhoz fűződő állítólagos kapcsolatai miatt, de ezek a feltételezések máig vitatottak.
Olvasd el ezt is!