„Hibázni annyi, mint próbálkozni" – a legdrágább tévedések az elmúlt 100 évben

Ha hülyén érzed magad egy rosszul elküldött e-mail miatt, gondolj arra, hogy embereknek olyan szintű hibákkal kellett szembenézniük a történelem során, amelyért dollármilliókat fizettek. Egyetlen rossz mozdulat vagy éppenséggel egy számítási malőr is milliókba, sőt milliárdokba kerülhet a vállalatoknak és a kormánynak. Íme a történelem legköltségesebb baklövései!


Apollo 13

Az Apollo 13 küldetése egy oxigéntartály-robbanás miatt bukott meg, amely az űrkutatási vállalatok által a gyártás során elkövetett hibák szokatlan kombinációja miatt következett be. A parancsnoki és kiszolgáló modul, illetve a holdkomp építésére a NASA 38 milliárd, valamint 28 milliárd dollárt költött, így az Apollo-projekt a világ egyik legdrágább programja volt. A 13 pedig a legnagyobb bukása.

Csernobil

www.flickr.com

A csernobili katasztrófa azért következett be, mert a nem megfelelően képzett szakemberek üzemeltették a reaktort, és figyelmen kívül hagyták a biztonsági előírásokat. A baleset által okozott gazdasági kár az eltelt harminc év alatt a több mint 235 milliárd dollárt is elérte. Az evakuálás és a helyszínen felszabaduló izotópok miatt pedig a katasztrófa hatása tovább tartott.

Alitalia Airlines

www.flickr.com

Az olaszországi székhelyű Alitalia Airlines 2006-ban véletlenül 39 dollárként tüntette fel a Torontóból Ciprusra szóló repülőjegy árát business osztályon, két nullát ugyanis lefelejtettek. Belátták a tévedésüket, és így közel kétezer embert engedtek repülni ezzel a jegyárral. A légitársaságnak ez 7,72 millió dollárjába került.

Mars Climate Orbiter

commons.wikimedia.org

A NASA 1999 szeptemberében mintegy 125 millió dollárt veszített a Mars Climate Orbiterrel kapcsolatban, mivel a mérnöki csapat az angol mértékegységeket használta, míg az amerikai repülőgépgyártó cég, a Lockheed Martin a metrikus rendszert. Ez a félreértés pedig óriási káoszhoz vezetett. Hiszen így néhány igencsak fontos információt nem sikerült átvinni a Mars Climate Orbiterbe. De az alábbi problémák még szintén hozzájárultak a küldetés teljes kudarcához:

  1. Az űrhajó sebesség-változását hibásan modellezték és ezt nem vették észre.
  2. A navigációs csapat nem ismerte az űrhajót.
  3. Nem hajtották végre az 5. számú pályakorrekciós manővert.
  4. .A rendszertervezési folyamat nem foglalkozott megfelelően a fejlesztésből az üzemeltetésbe való átmenettel.
  5. Nem megfelelő kommunikáció a projektelemek között (ez alatt a két szoftverfejlesztő csapat értendő - a JPL és a Lockheed Martin Astronautics).
  6. A Navigációs Csoport személyi állománya nem működött megfelelően.
  7. Nem megfelelő szakmai képzés.
  8. Az ellenőrzési és érvényesítési folyamat nem foglalkozott megfelelően a szoftverrel.

General Motors

A General Motors figyelmen kívül hagyott egy gyújtáskapcsoló-problémát, amely menet közben leállította a motort. Ez a rendkívül súlyos mulasztás 124 ember halálát okozta. A probléma pedig világszerte mintegy 30 millió autóban volt jelen, a vállalat azonban figyelmen kívül hagyta, mivel túl drága volt a cseréje. A cég végül 900 millió dollárt fizetett az amerikai kormánynak bírságként a felelőtlen és emberéleteket követelő döntésért.

A figyelmetekbe ajánljuk