2011 novemberében a Moszkvától mintegy 400 kilométerre keletre fekvő Nyizsnyij Novgorod városában a rendőrség már hosszabb ideje vizsgálta a helyi temetőkben történt sírgyalázásokat. Több sírt feltörtek, egyes helyekről pedig a holttestek is eltűntek. A nyomozás végül egy 45 éves, helytörténeti kutatásokkal foglalkozó férfihoz, Anatolij Moszkvinhez vezetett, akit korábban sokan megbecsült szakemberként ismertek. Moszkvin történelmi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott, több idegen nyelvet beszélt, és rendszeresen publikált a környék temetőinek múltjáról. Érdeklődése elsősorban a régi sírkövekre, az elhunytak élettörténetére és a helyi temetkezési hagyományokra irányult. Egy 2007-es interjúban arról beszélt, hogy néhány év alatt 752 temetőt keresett fel kutatásai során.
A 2011 novemberében tartott házkutatás során a nyomozók egy könyvekkel, iratokkal és különféle tárgyakkal zsúfolt lakásba léptek be. A helyiségekben több tucat életnagyságú baba sorakozott, színes ruhákba és fejkendőkbe öltöztetve. Hamar kiderült azonban, hogy a figurák valójában emberi maradványokat rejtenek. A rendőrség összesen 29 mumifikált holttestet talált, közülük 28-at a lakásban, egyet pedig a hozzá tartozó garázsban. A vizsgálatok során kiderült, hogy Moszkvin temetőkből ásta ki a holttesteket, majd tartósította őket, és ruhákat adott rájuk. Az ügyészségi vizsgálatok több olyan esetet is feltártak, amelyekben három és tizenkét év közötti kislányok sírjait bolygatta meg.
A nyomozók a helyszínen sírkövekről származó névtáblákat, temetőkről készült térképeket, fényképeket és babakészítéssel foglalkozó útmutatókat is lefoglaltak. A férfi a lakást a szüleivel osztotta meg, akik később azt állították, hogy nem tudtak a babák valódi eredetéről. Úgy gondolták, fiuk egyszerűen életnagyságú figurákat készít hobbiból.
Moszkvin érdeklődése a halál és a temetkezési szokások iránt már gyermekkorában kialakult. Saját visszaemlékezése szerint tizenkét évesen egy temetési szertartáson arra kényszerítették, hogy megcsókoljon egy elhunyt kislányt. Az élmény később is foglalkoztatta, bár történetének részleteit független bizonyítékokkal nem sikerült megerősíteni. Felnőttként egyre mélyebben foglalkozott a halálhoz kapcsolódó hiedelmekkel. A nyomozás során azt állította, hogy a megtalált holttesteket a saját gyermekeinek tekintette. A mumifikált maradványokat otthonában tartotta, és egyes beszámolók szerint beszélgetett velük, valamint születésnapokat is rendezett nekik.
A rendőrségi eljárás során felmerült, hogy Moszkvin abban reménykedett, a tudomány fejlődése egyszer majd lehetővé teszi a halottak feltámasztását. Erre azonban semmilyen tudományos alap nem létezik. A történész ellen a holttestek és sírhelyek meggyalázása miatt indult büntetőeljárás. A vizsgálatok során nem merült fel bizonyíték arra, hogy a lakásban talált gyermekek haláláért ő lett volna felelős.
A 2012-ben elvégzett igazságügyi pszichiátriai vizsgálat paranoid skizofréniát állapított meg Moszkvinnél. A szakértők arra jutottak, hogy betegsége miatt a cselekményei idején nem volt képes megfelelően felismerni azok természetét és következményeit. A nyizsnyij novgorodi bíróság ezért 2012 májusában büntetés helyett kötelező pszichiátriai gyógykezelést rendelt el. A férfit azóta is intézményben kezelik, az elhelyezésének szükségességét pedig rendszeresen bíróság vizsgálja felül.
Az ügy ismét napirendre került, amikor 2025-ben hírek jelentek meg Moszkvin esetleges szabadon engedéséről. A bíróság azonban akkor sem szüntette meg a kezelését, és a legutóbbi, 2026. július 31-i döntés értelmében további hat hónappal, 2027 januárjának végéig meghosszabbították azt. A történet azóta is Oroszország egyik legmegrázóbb sírgyalázási ügyeként ismert. A hozzátartozók számára a rendőrségi felfedezés azt is jelentette, hogy megtudták, szeretteik földi maradványai már évek óta nem a sírhelyükön nyugodtak.
Olvasd el ezt is!