Az írországi Tuam városában 1925 és 1961 között működött a Bon Secours katolikus rend által vezetett anya- és gyermekotthon. Az intézménybe házasságon kívül teherbe esett nőket küldtek, akiket a korabeli ír társadalom és az egyház egyaránt megbélyegzett. Sokukat elszakították gyermeküktől, a csecsemőket pedig örökbe adták vagy nevelőszülőkhöz helyezték.
Az otthon története évtizedeken át alig foglalkoztatta a nyilvánosságot. A fordulatot Catherine Corless helytörténész kutatása hozta el. Corless megszerezte azoknak a gyerekeknek a halotti adatait, akik az intézmény falai között vesztették életüket, majd megpróbálta megtalálni a temetésükre vonatkozó dokumentumokat. A helyi és környékbeli temetők nyilvántartásaiban azonban nem bukkant a nevükre.

A hivatalos adatok szerint az otthon 36 éves működése alatt 796 gyermek halt meg. Többségük csecsemő vagy kisgyermek volt, a halálokok között fertőző betegségek, gyomor- és bélhurut, tüdőgyulladás, valamint az alultápláltsággal összefüggő állapotok is szerepeltek. Az ír vizsgálóbizottság később arra jutott, hogy az anya- és gyermekotthonokban rendkívül magas volt a gyermekhalandóság: az ország vizsgált intézményeiben közel kilencezer gyermek vesztette életét.
A 2016-ban és 2017-ben végzett próbafeltárások végül több föld alatti kamrában is emberi maradványokat azonosítottak. A vizsgálatok szerint azok az otthon működésének időszakából származtak, és újszülöttekhez, illetve kisgyermekekhez tartoztak. Ezzel hivatalosan is bebizonyosodott, hogy a területen gyermekeket temettek el, azt viszont mai napig nem lehet biztosan kijelenteni, hogy mind a 796 elhunyt maradványai ott találhatók.
A tuami intézmény egy olyan rendszer része volt, amelyben az ír állam, az egyház és a családok közösen kényszerítették hallgatásra a házasságon kívül gyermeket váró nőket. Az anyaságukat szégyenként kezelték, a csecsemőiket pedig gyakran a beleegyezésük nélkül adták örökbe. A túlélők beszámolói szerint sok anya csak évekkel vagy évtizedekkel később tudta meg, mi történt gyermekével.
Az ír kormány 2015-ben vizsgálóbizottságot állított fel, amely 2021-ben tette közzé jelentését. Az állam később külön törvényt alkotott a méltatlanul eltemetett áldozatok maradványainak feltárására, azonosítására és kegyeletteljes újratemetésére. A tuami terület teljes körű igazságügyi feltárása végül 2025. július 14-én kezdődött meg, több mint egy évtizeddel Corless kutatásának nyilvánosságra kerülése után. A szakemberek most arra törekednek, hogy lehetőség szerint azonosítsák a megtalált gyermekeket, majd méltó nyughelyet biztosítsanak számukra. A munka nem pusztán egy régészeti feltárás: annak a hallgatásnak a felszámolása, amelyben az anyák és gyermekeik története évtizedeken át elveszett.
Olvasd el ezt is!
