23 évesen történelmet írt a lepra kezelésében, halála után más aratta le a sikert
Alice Ball mindössze 23 éves volt, amikor olyan módszert dolgozott ki, amely évtizedekre megváltoztatta a lepra kezelését. A fiatal kémikus azonban már nem érhette meg felfedezése sikerét. Egy évvel később, 24 évesen meghalt, munkáját pedig más próbálta saját eredményeként feltüntetni.
Alice Augusta Ball 1892-ben született, és már pályája elején történelmet írt, írja a BPS. Ő lett az első nő és az első afroamerikai, aki kémiai mesterdiplomát szerzett a College of Hawaii-ban, a mai Hawaii Egyetem elődjében. Tudományos karrierje alig kezdődött el, amikor 1915-ben egy régóta ismert, ám nehezen alkalmazható lepraellenes kezelés problémájára talált megoldást.
A Hansen-kórként is ismert leprát a Mycobacterium leprae baktérium okozza. A 20. század elején kevés hatékony kezelés állt rendelkezésre, a betegeket pedig gyakran elkülönített telepeken vagy intézetekben tartották. Ázsiában évszázadok óta használták a chaulmoograolajat a betegség ellen, ám ennek alkalmazása komoly nehézségekkel járt. Lenyelve súlyos emésztőrendszeri panaszokat okozott, sűrű állaga miatt pedig az injekciók is fájdalmasak és nehezen használhatók voltak.
Ball pontosan ezen változtatott: a chaulmoograolaj zsírsavaiból olyan vegyületeket állított elő, amelyekből könnyebben beadható és jobban felszívódó készítmény készülhetett. Az eljárás kevesebb mellékhatással járt, és jóval használhatóbbá tette az addig problémás kezelést. Az 1915-ben kidolgozott módszer később Ball-módszerként vált ismertté, és az 1940-es évekig alkalmazták, amikor megjelentek a korszerűbb szulfonkészítmények.
Ball azonban már nem tudta publikálni eredményeit. Huszonnégy évesen meghalt, halála után pedig kollégája, Arthur Lyman Dean kisebb módosítással saját neve alatt kezdte használni az eljárást. A módszert egy ideig Dean nevéhez kötötték, miközben Ball szerepe teljesen háttérbe szorult.
A helyzetet Harry T. Hollmann próbálta helyretenni. Az orvos 1922-ben tudományos közleményben állt ki Ball mellett, és azt írta, Dean módosítása nem javított az eredeti eljáráson, inkább csak bonyolultabbá tette. Hollmann szerint a módszer egyértelműen Ball nevét érdemelte. Ez azonban még kevés volt ahhoz, hogy a fiatal kémikus azonnal visszakapja a neki járó elismerést. Alice Ball neve nagyjából 85 évre szinte eltűnt a tudomány történetéből, mielőtt munkáját újra felfedezték és szélesebb körben is elismerték.
A leprát ma több antibiotikum kombinációjával kezelik, köztük dapsonnal, rifampicinnel és klofaziminnel. Ball módszere már régen kikerült az orvosi gyakorlatból, a jelentősége azonban ettől nem lett kisebb. Huszonhárom évesen olyan problémára talált működő megoldást, amellyel előtte hosszú ideje küzdöttek, miközben a saját neve évtizedekre eltűnt a felfedezés mögül.
Olvasd el ezt is!