A klímaváltozás sokat emlegetett szó manapság. Mit jelent, mióta tart, milyen fogalmak kötődnek hozzá és mire számíthatunk tőle a jövőben?
Greta Thunberg korunk egyik legnagyobb klímaaktivistája. Sokan nem kedvelik őt, ennek hangot is adnak. Greta szerint
„Akik nem értik, mennyire súlyos a helyzet, azoknak teljesen érthetetlen lehet, hogy miért kell iskolasztrájkot folytatni az éghajlat védelmében. És mivel szinte senki nem tudja, milyen súlyos a helyzet, így szinte senki nem is fogja megérteni. Nagyon fognak gyűlölni engem".
Mi ez a súlyos helyzet, amit Thunberg emleget? A Nasa adatai alapján az elmúlt 171 év során az emberi tevékenység 48 százalékkal emelte a légkör szén-dioxid-koncentrációját. Ez több mint az a 20 000 év alatt végbement természetes növekedés, melyet az utolsó jégkorszaktól 1850-ig lehet mérni.
A szén-dioxid egy üvegházhatású gáz, amelyet emberi tevékenységek, például erdőirtás és fosszilis tüzelőanyagok elégetése, valamint természetes folyamatok, például légzés és vulkánkitörések is felszabadíthatnak.
Ennek hatására a Föld átlaghőmérséklete 2,1 Fahrenheit-fokkal (több, mint 1 Celsius-fokkal) növekedett meg 1884 óta. Az 1880-as évtől feljegyzett legmelegebb évek közül 19 darabot 2000 óta jegyeztek fel. Ezek közül a 2016-os, valamint a 2020-as évek bizonyultak a legmelegebbnek.
A felmelegedés hatására a sarkvidéki tengeri jég évtizedenként 13,1 százalékos csökkenést mutat. A műholdak adatai emellett azt mutatják, hogy a szárazföldi jégtakarók mind az Antarktiszon, mind pedig Grönlandon veszítenek tömegükből 2002 óta, ez összesen 429 millió tonnányi csökkenést jelent évente.
A tengerszint továbbá 3,3 millimétert nő egy évben. A szint két okból emelkedik: az első a jégtakarók olvadása, a második pedig a tenger térfogatának növekedése, ahogyan melegszik.
A friss előrejelzések szerint a tengerszint emelkedésében 18 százalékos növekedést tapasztalhatunk a század végére.
Milyen hatásai vannak már most a klímaváltozásnak? A globális felmelegedés hol erdőtüzeket, hol hóviharokat okoz. Megváltoztatja a Föld tengelyét, a tudósok ugyanis megfigyelték, hogy a sarki sodródás jelensége, amelyben a Föld mágneses északi és déli pólusa a bolygó felszínén tulajdonképpen elsodródik, jelentősen megnőtt.
Rengeteg rovar, köztük például a pompás királylepke is a kihalás szélére sodródott. A friss kutatások szerint a rovarállomány 40 százaléka jelentősen csökkenőben van, egyharmadát pedig a kihalás veszélye fenyegeti. A rovarok mellett a korallpopulációk is óriási veszélyben vannak. Emellett az emlősfajok negyedét érinti a kipusztulás fenyegetettsége.
A felmelegedés árt az allergiásoknak, asztmásoknak is, de minden trópusi betegség kockázata megnő általa. A pszichés jóllétet illetően is van mitől tartanunk: megjelent az úgynevezett klímaszorongás, amely kihívás elé állítja a pszichológusokat. A klímaszorongást okozhatja a globális felmelegedés miatti állásvesztés, a szélsőséges időjárás okozta stressz, vagy az a nyugati országokban egyre gyakrabban felmerülő probléma, hogy vállaljanak-e gyereket a párok vagy sem.
Évente 150 ezer haláleset köthető a klímaváltozáshoz az Egészségügyi Világszervezetadatai szerint. Ezeket trópusi betegségek vagy az éhínség okozza általában.
A tengerszint növekedése miatt a partmenti övezetek fokozott veszélybe kerültek. Gondoljunk csak a 2019-es velencei áradásra.
"Az egyik fő oka annak, hogy Jakartát, Indonézia fővárosát Borneóba költöztetik, az, hogy a város elsüllyed a sekély kutakból származó talajvíz kitermelés miatt ... Jakarta lehet, hogy csak a kezdet"
─ nyilatkozták a szakemberek.
Milyen megoldások léteznek?
A jövőben megoldás lehetne a szén-dioxid-árbevételek méltányos újraelosztása, amely csökkentené a szegénységet is. A fosszilis tüzelőanyagok egészét továbbá le kellene cserélnünk napelemekre, szél- és atomerőművekre. Vissza kellene fogni a halászatot és az óceánbányászatot is.
A klímavédelemben emellett az egyéni cselekvés is segíthet. Nyájimmunitást jelentene az, ha elkezdenénk fenntarthatóbban, zöldebben fogyasztani. A természetvédelmi nyájimmunitáshoz egy olyan szemléletre van szükség, amely átalakítja gondolkodásunkat a világról, a benne elfoglalt helyünkről és amely által úgy tekintünk a természetre, mint a bolygón való létünk alapvető erőforrására.
A 2015-ös párizsi klímaegyezményben egyezséget kötöttek az országok egy karbonsemleges jövőért, amely azt célozza meg, hogy a felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsuk. A semlegességet pedig 2050-re szeretnék elérni, ez nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást jelentene.
Egy új ENSZ-szerződés tervezet ugyanakkor az antarktiszi vizek fenntartható kezelését és a biodiverzitás védelmét kérvényezi.
A fosszilis tüzelőanyagok egészét le kellene cserélnünk napelemekre, szél- és atomerőművekre.
Mi mivel ártunk a természetnek? Azzal, ha mosunk például. Egyetlen mosás során egy ruhadarabból több millió mikroszál szabadulhat fel és távozik a vízzel. Ám akkor is, ha támogatjuk az új ruhadarabok vásárlását. Évente a világon ugyanis 342 millió olajhordót használnak fel a ruhaanyagok előállításához.
Amennyiben tehetjük, ne használjunk benzin- és dízelüzemű járműveket, ne utazzunk repülővel, próbáljunk minél több dolgot újra felhasználni otthonunkban, csökkentsük a hús-, valamint a tejtermékek fogyasztását.
Ezek miért fontosak? A hús- és tejtermékek előállításakor évente 7,1 gigatonna üvegházhatást okozó gáz szabadul fel ─ ez a teljes emberi kibocsátás 14,5 százaléka. A nem elektromos autók ugyanakkor évente 4,6 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki.
A repülők emellett a szén-dioxid-kibocsátások 2,5 százalékáért felelnek. A szemétlerakókon keletkező szén-dioxid és metán ezen kívül üvegházhatású gázok. A csendes-óceáni régióban ez az össz-kibocsátás 1,7 százalékáért felelős. Az is elmondható, hogy évente körülbelül nyolcmillió tonna műanyaghulladék kerül a tengerbe, amely élőlények millióit pusztítja el.
Mindezek mellett tudjuk azt, hogy a kibocsátások egynegyedét az áram- és hőtermelés, egynegyedét pedig a mezőgazdaság és erdészet okozza. A túlnépesedés továbbá az egyik fő oka a globális felmelegedésnek, mivel a társadalom növekedésével nő a karbon-lábnyom is, melyet a világban hagyunk.
A klímaváltozásnak tehát tudjuk az okát, érzékeljük a káros hatásait és látjuk a megoldásokat is. Mire várunk még?
Cikkünk megjelenését a Daikin támogatta.
További források:
Ernman, M., Thunberg, S., Thunberg, G., Ernman, B. (2019). Ég a házunk. Budapest: Corvina.
Kolbert, E. (2020). Katasztrófa közeleg? National Geographic (áprilisi szám).
Marris, E. (2020). A megújulás esélyei. National Geographic (áprilisi szám).
Szerző: Mircse Andrea
