izland vulkán

Mindez egy véletlennek köszönhető.


Izland északi részén található az ország egyik leglátványosabb természeti csodája. A vulkanikus Krafla kaldera átmérője körülbelül 10 kilométer, amely 90 kilométer hosszú repedési zónával rendelkezik. Területén türkizkék vizű krátertavak és füstölgő kénes sár- és gázbuborékokkal fortyogó iszaptócsák láthatóak.

Most itt tervezik a történelem első magmafigyelő állomását. Ehhez a szakértőknek két kilométer mélyre kell fúrniuk a vulkán szívébe.

Krafla

Shutterstock

A projekt még 2014-ben indult, és az első fúrás 2024-ben kezdődik. A 100 millió dolláros programba 11 ország 38 kutatóintézetének és vállalatának tudósai és mérnökei vesznek majd részt. Ha a Krafla Magma Testbed (KMT) terve magvalósul, a szakértők jobban és pontosabban megérthetik, hogy mi is zajlik a magmakamrában. Ezzel pedig a vulkánok aktivitásának pontosabb előrejelzése is lehetséges lehet.

Paolo Papale, az Olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet munkatársa az AFP-nek elmondta, hogy a KMT valóban a világ első megfigyelőállomása lenne egy vulkán belsejében – eltekintve pár véletlen fúrástól.

Ennek a véletlennek az egyik jó példája történt 2009-ben, amikor szintén a Kraflánál egy geotermikus erőművet bővítettek ki, majd 2,1 kilométeres mélységnél véletlenül belefúrtak a magma 900 Celsius-fokos kőzetanyagába.

A fúrólyukból füst szállt fel, a láva pedig kilenc méter magasan tört fel, károsítva a fúróanyagot.

Krafla

Shutterstock

Az eset azért történhetett meg, mert senki nem gondolta volna, hogy a magma a földhöz ennyire közel fekszik. Előzetesen azt hitték, hogy 4,5 kilométerig nem találkoznak vele. A Landsvirkjun izlandi energetikai vállalat kapott is az alkalmon, és nekikezdett a KMT-projektnek, mivel a magma közelségéből sokszoros energiát lehet előállítani a jövőben.

Most a szakértőknek a felszerelés strapabíróságán kell dolgoznia, hogy a műszerek ellenálljanak az extrém forróságnak is.

A figyelmetekbe ajánljuk