A Princeton Egyetem fizikusa olyan mesterséges intelligenciát talált, mely alapján világunk szimuláció is lehetne.
Hong Qin a Princeton Egyetem egyik fizikusa. A mesterséges intelligencia, melyet létrehozott, képes bejósolni különböző bolygóállásokat. Ez alapján az is előfordulhat, hogy mi egy szimulációban élünk.
A gépi tanulást alkalmazó algoritmus a Merkúr, Vénusz, Mars, Föld, Ceres és Jupiter adatai alapján ki tudja számítani jövőbeli pályájukat. Meghökkentő, hogy Newton mozgástörvényeinek betáplálása nélkül is számításba vette azokat, tehát a számok alapján magától jött rá a törvényszerűségekre.
Qin más tevékenységek előrejelzését is próbálja meghatározni az algoritmussal. Ilyen például a plazma részecskék viselkedése, melyek a csillagokat, köztük a Napot is működtetik.
Nick Bostrom svéd filozófus 2003-ban közölt egy tanulmányt, miszerint világunk egy mesterséges szimuláció is lehetne. Qin szerint ez az algoritmus tökéletesen alátámasztja ezt, mivel a mesterséges intelligencia a fizika törvényeinek megismerése nélkül jósol be eseményeket.
Qin diszkrét mezőelméletnek nevezi elméletét, melyet emberként nehéz megérteni, a gépi tanulással azonban szinkronban van. Az elmélet révén az algoritmusok a jövőben több természetesen előforduló jelenséget is bejósolhatnak.
Az elmélet szembemegy azzal a hagyományos fizikai megközelítéssel, miszerint a téridő folytonos lenne. Isaac Newtonnal kezdődik a téridő folytonosságának számítása a fizika történelmében, a gravitációs törvényekkel is ez írható le. Qin szerint inkább diszkrét tér vagy mező létezik, ami alapján a világ úgy néz ki, akárcsak a Mátrix: pontokból, adathalmazokból állhat.
(Forrás: BigThink)
