Kettő, eddig fel nem fedezett, mintegy 29 milliárd fényévre lévő galaxis jelenléte arra utal, hogy a korai világegyetemről alkotott képünk meglehetősen hiányos.
A REBELS-12-2 és a REBELS-29-2 két olyan galaxis, amelyek létezéséről egészen a közelmúltig nem is tudtunk. E galaxisok fénye 13 milliárd év alatt jut el hozzánk, mivel ezek az objektumok nem sokkal az ősrobbanás után keletkeztek. A világegyetem folyamatos tágulása miatt ezek az ősi világok nagyjából 29 milliárd fényévre vannak a Földtől – írja a Gizmodo.
A Nature folyóiratban megjelent új kutatás szerint a REBELS-12-2-t és a REBELS-29-2-t eddig azért nem észlelték, mert a galaxisokra való rálátásunkat vastag kozmikus porrétegek homályosítják el. A Hubble űrteleszkóp, bármilyen hatalmas is, nem tudott átpillantani az égi ködön. A chilei ALMA rádióteleszkóp azonban kiszúrta a „bujkáló galaxisokat".
Mivel mindkét szomszédos galaxist por veszi körül, fényük egy részét elzárják, így a Hubble számára láthatatlanok
– magyarázta Pascal Oesch, a koppenhágai Niels Bohr Intézet Cosmic Dawn Centerének csillagásza egy nyilatkozatban.
Oesch rendkívül jártas a világegyetem legtávolabbi galaxisainak felkutatásában. Még 2016-ban ő és kollégái fedezték fel a 13,4 milliárd éves GN-z11 galaxist, ezzel kozmikus távolságrekordot állítottak fel. A GN-z11 mindössze 400 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett.
Az új tanulmány leírja, hogy az ALMA és az Oesch és kollégái által kifejlesztett új megfigyelési technika képes lehet hasonlóan homályos ősi galaxisok észlelésére. És a jelek szerint még sok más „ismert világ" vár arra, hogy felfedezzük őket.
A csillagászok összehasonlították a két újonnan felfedezett galaxist a korai világegyetem korábban ismert galaktikus forrásaival, ami arra utal, hogy a legkorábbi galaxisok közül akár minden ötödik kilétét homály fedi.
A tanulmány azt állítja, hogy a korai világegyetemben több ősi galaxis létezett, mint azt korábban hitték. Ez azért jelentős megállapítás, mert a legkorábbi galaxisok alkották a későbbi „világok" építőköveit. Amíg tehát a kutatók nem fejlesztenek ki egy megfelelő számítási módszert, addig a csillagászok a korai világegyetem hiányos vagy más módon pontatlan modelljével dolgozhatnak.
