A szakemberek szerint úgy alkalmazkodtunk környezetünkhöz, hogy kevesebb vizet fogyasztunk emberszabású társainknál. Vajon miért alakult ez így?


Egy új tanulmány rámutat arra, hogy más főemlősökhöz képest mi, emberek 30-50 százalékkal kevesebb vizet fogyasztunk. Természetesen az, hogy kiegyenesedtünk és két lábon járunk, valamint az agyunk kapacitása különböztet meg leginkább a többi emberszabásútól, de ez az új szempont sem elhanyagolandó.

A víz kevesebb bevitele a kutatók szerint úgy alakulhatott ki, hogy vadászó-gyűjtögetőként egyre távolabb kerülhettünk egyes vízlelőhelyektől, amikor étel után kutattunk.

A Duke Egyetem evolúciós antropológusai továbbá úgy vélik, hogy előnyt kellett szereznünk a száraz szavannákon éléshez való boldoguláshoz.

Az antropológusok 309 embert vetettek össze 72 emberszabású majommal annak érdekében, hogy megvizsgálják a mechanizmust. A kutatásban egyértelművé vált, hogy a majmok sokkal több vizet fogyasztanak: amíg egy emberi testbe naponta 3 liter folyadék jut, egy emberszabású kétszer ennyit fogyaszt. Ez meglepő, mivel mi tízszer annyit izzadunk, mint főemlős társaink. Mi több, sokkal többet mozgunk náluk.

Az orrunk fejlődésének köze lehet ehhez. Orrunk 1,6 millió évvel ezelőtt kezdett kiemelkedni arcüregünkből, de a gorillák, csimpánzok orra lapos maradt. Az emberi orr képes a vízgőzt folyadékká alakítani és visszajuttatni testünkbe. Tehát amellett, hogy testünk alkalmazkodott a kevés folyadékbevitelhez, az orrunk úgy fejlődött, hogy segítsen vízhez jutni.

(Forrás: BigThink)


Friss

5 tipp, hogyan növeld a jólléted

A pszichológiai jóllétünk életünk minden területére kihat, ezért nem árthatunk azzal, ha növelni szeretnénk.
TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk