Ha mi nem is imádjuk a krimi műfaját, biztosan ismerünk olyan embert a környezetünkben, aki odáig van érte. Mi okozhatja ezt?
Egy vérbeli krimi fokozhatja az undor érzését bennünk, amikor nézzük, mégis folyamatosan visszatérünk hozzá. Az erőszakos gyilkosságok, megoldatlan rejtélyek és a sorozatgyilkos életrajzok rengetek sötét csavart tartalmaznak. Mi vonz még bennük?
- Szeretjük az adrenalint
Amikor izgulunk egy krimisorozat vagy könyv felett, ugyanazt éljük át, mint amikor egy hullámvasúton ülünk. Nem tudjuk, hogy pontosan mi következik, ettől izgulni kezdünk. Ez az eustressz, vagyis olyan kellemes stressz állapot, amit szeretünk és ami nem árt nekünk. Eustressz az is, amikor izgulunk egy vizsga előtt, ez növeli teljesítményünket.
- Megmozgatja a fantáziánkat
Amikor elmerülünk a krimi műfajában, teljesen bevonódunk, nyomozunk és igazságot teszünk ─ vagy legalábbis úgy érezzük. Elképzeljük a lehetséges kimeneteket, tehát aktívan dolgozik a fantáziánk, ami által kiszakadunk a szürke hétköznapokból. Előbújik gyermekénünk, aki egy olyan mesevilágban él, ahol van jó és van gonosz, ez leegyszerűsíti a gondolkodásunkat. Tehát nem csak a stressz rendszerünkre van hatással a krimi, hanem a fantáziánkra is, emellett teret enged gyermekkori gondolkodásunknak.
- Erre lettünk teremtve
Furcsán hangzik az, hogy evolúciós okokból szeretjük a krimit és a horrort. A szakemberek szerint azonban ezek a műfajok olyan játékok mellett, mint a bújócska, arra tanítanak minket, hogy túléljünk a világban. Nem kizárt, hogy evolúciós okokból kedveljük ezeket. Kedvelnünk kell őket, hogy megtanuljunk túlélni segítségükkel.
- Csodáljuk a sötét oldalt
Egy gyilkos tőlünk távoli és érdekfeszítő lény, akinek tettétől borzongunk, ugyanakkor valahol csodáljuk is, hogy képes olyasvalamire, amire mi nem. Tabu lenne kimondani, hogy elképesztőnek találjuk a sorozatgyilkosokat, vagy hogy elképzeljük néha, milyen lehet a bőrükbe bújni, így a krimi olvasása vagy nézése közben élhetjük ki titkos, sötét oldalunkat.
(Forrás: Psychologytoday)
