Lassan két éve tartja lázban a jelenlegi és jövőbeli környezetkímélő gépjármű tulajdonosokat a zöld rendszám, illetve az azzal járó jogosultságok sorsa. Meddig maradhatnak a különböző adó-és illetékkedvezmények? Mikor szűnhet meg az ingyenes parkolás? Meddig maradhat a plug-in hibridek zöld rendszáma? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter már 2019- kijelentette, a tárca dolgozik a zöld rendszám kedvezményezetti körének átalakításán. Majd tavaly Kaderják Péter akkori államtitkár is megerősítette, hamarosan változhat a zöld rendszám jogosultsági keretrendszere. Az előzetes információk szerint a magas károsanyag-kibocsátással működő, nehéz, konnektorról tölthető hibrid gépjárműveket fosztanák meg a zöld rendszámtól. Erre erősített rá néhány hónappal később Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, azt előre vetítve, hogy a plug-in hibrideknél megvonnák az ingyenes parkolás lehetőségét a fővárosban. Előbb-utóbb tehát eljön az az idő, amikor elkezdik visszavonni az egyes, zöld rendszámmal járó kedvezményeket. De valóban itt van már az ideje?

Miért is van napirenden a módosítás?

A módosítási kényszer okait érdemes néhány mondatban összefoglalni. Az autógyártó vállalatok a folyamatosan szigorodó flottaszintű károsanyag-kibocsátási normák teljesítése érdekében (2020-tól flottaszinten 95 g/km értékkel számolva) egyre több modellbe építik be az elektromos hajtásrendszert, amelyet külső áramforrásról is lehet tölteni. Tovább pörgeti a fejlesztéseket, illetve a konnektorról tölthető hibridek gyártását a folyamatosan átalakuló fogyasztói magatartás (például környezettudatosság), illetve az országonként eltérő kormányzati támogatáspolitika is. Csakhogy. Ma már számos olyan modell érhető el, amely akár 3000-4000 köbcentis motorral szerelt és bivalyerős (mint például a Porsche Panamera Turbo S e-Hybrid), tömegük elérheti a 2,5 tonnát is, miközben éppen, hogy 25-30 km-es tisztán megtehető elektromos hatótávval rendelkeznek, így jogosultak a hazai jogszabályok szerint a zöld rendszám használatára, annak minden előnyével. A legtöbb plug-in hibrid nem ilyen, de erre később visszatérünk.

Két út kínálkozik 

Módosításra szükség van, de milyenekre? A teljes használt és új autópiacot felforgató változtatások nem célravezetőek. Jelenleg Magyarországon több, mint 30 ezer zöld rendszámos autó fut, ennek megközelítőleg a fele tisztán elektromos, a másik fele konnektorról tölthető hibrid és hatótávnövelős hajtásrendszerrel rendelkező gépjármű.

A jogalkotók előtt két út kínálkozik. Az egyik az, hogy „visszamenőleges" hatállyal megfosztja ezeket a gépjárműveket a zöld rendszám használatával járó előnyöktől, azaz kvázi „bünteti" a tulajdonosokat azzal, hogy a zöld rendszámot az esedékes műszaki vizsgán bevonja. Ez a megoldás nem javasolt, hiszen akár magánszemélyről, akár jogi személyről beszélünk, a gépjármű vásárlásakor az előnyök ismeretében döntött úgy, hogy egy dízel vagy benzines, ugyanolyan típusú gépjármű helyett akár 30-50%-os felárral konnektorról tölthető hibrid hajtáslánccal rendelkező autót szerez be. A másik út az, hogy az új jogszabály csak az első magyarországi forgalomba helyezésű (új és importált) gépjárművekre lenne érvényes.

A teljes kizárás kerülendő

A piaci mozgásokat figyelembe véve a konnektorról tölthető teljes magyar hibrid flotta zöld rendszámtól való megfosztását, illetve a kínálati oldalon megjelenő PHEV modellek totális kizárását érdemes lenne elkerülni. A villanyautós társadalomban állandó viták alapjául szolgál, hogy csak és kizárólagosan a tisztán elektromos meghajtású gépjárművek legyen jogosultak a zöld rendszámra. A kép – ahogyan más elektromobilitást érintő kérdéskörben sem – nem fekete- fehér, a technológia és a piaci feltételrendszer gyorsan változik. Szükség van a hibrid technológiára, hiszen ez jelenti az átmenetet a hagyományos belsőégésű motorral szerelt, illetve a tisztán elektromos meghajtású gépjárművek között.

A kategorizálásban számos szempontot mérlegelhet a jogalkotó: A károsanyag-kibocsátás mértékének meghatározása, tisztán elektromos üzemmódban megtehető kilométerek növelése, maximum motor lökettérfogat vagy esetlegesen a súlyhatár, a saját tömeg maximalizálása. De mondhatja azt is a jogalkotó, hogy a dízel-hibrid gépjárműveket teljes mértékben kizárja.

A széndioxid-kibocsátás felső határát 50g/km-ben lehetne megjelölni a WLTP módszertan szerint. Németországban is ez a felső határ a támogatást élvező, konnektorról tölthető hibrideknél. Fontos megemlíteni, hogy a német állam korábban tovább emelte a tisztán elektromos és meglepő módon a plug-in hibridek támogatását a szigorítást követően, tehát a német döntéshozók is hisznek a hibrid technológiában.

Természetesen további lehetőségek kínálkoznak a korlátozásra. A saját tömegre vonatkozó felső korlátot 2 tonnában lehetne maximalizálni. Megfontolandó a tisztán megtehető hatótáv 25-ről minimum 50km-re, de nem ördögtől való a 80 vagy akár 100 km-re történő emelés sem. De megfontolandó a motor űrtartalmának 2000 köbcentiben, annak teljesítményének maximalizálása 150 vagy 200 lóerőben. Annak ellenére, hogy jól behatárolható, a kérdés nem egyszerű. Bármelyik paramétert csökkentjük, növeljük úgy maradnak bent vagy esnek ki Magyarország népszerű plug-in-hibrid modelljei. Megfontolandó a lépcsőzetes kizárás is, viszont ebben az esetben kiszámítható szabályozás szükséges. Fontos leszögezni, hogy bármi is legyen a zöld rendszámra vonatkozó jogszabálymódosítás vége, az ne visszamenőleges hatállyal történjen, nem szabad az elektromobilitás térnyerését lassítani kiszámíthatatlan jogszabályi környezettel. Bárhogyan is alakul, most még érdemes plug-in hibrid autót vásárolni.

(A cikk eredetije a Haszon online felületén jelent meg először.)


A figyelmetekbe ajánljuk