Felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy az elektromos és a hibrid autók már a mindennapi életünk részét képezik, hiszen az árszabásuk miatt egyelőre inkább a tehetősebb vásárlók engedhetik meg maguknak az említett járműveket, de egy valami bizonyos: az elektromobilitás megállíthatatlanul terjed. Cikksorozatunk harmadik részében megpróbáljuk eloszlatni a hibridekkel kapcsolatos tévhiteket.

Az elterjedésükre még évtizedeket kell várni

Bár nehéz megjósolni, hogy pontosan mi fog történni a jövőben, egy valami biztos: az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és számos más fejlett és fejlődő ország gőzerővel azon dolgozik, hogy minél nagyobb arányú elektromobilitási kvótákat vezessen be a hozzá tartozó piacokra. Az Európai Unió nemrégiben nyilvánosságra hozta a „2030 Climate Target Plan" című, a klímavédelmi célokat összegző dokumentumot, amelyben számszerűsített tervek szerepelnek:

Ezek közés sorolható a kontinens üvegházhatású gázkibocsátásnak 55 százalékos csökkentése 2030-ig, vagy a teljes klímasemlegesség megvalósítása 2050-ig.

Az elektromos és hibrid autók kiemelt szerepet töltenek be a kitűzött célok elérésében, ennek már érződik a hatása. Egyre több autógyártó jelenti be, hogy 2030-tól egyetlen hagyományos meghajtású járművet sem fog gyártani, így teljesen áttér a hibrid és a tisztán elektromos autók forgalmazására. Manapság már nemigen létezik olyan gyártó, amelynek a kínálatában ne szerepelne legalább egy mild hibrid modell (a hibrid autók különböző típusairól ebben a cikkünkben írtunk).

Drágák

Ez egy kicsit becsapós állítás, de alapvetően tévhit.

Ne feledjük, hogy a világ első hibrid autója a Toyota jóvoltából közel negyed évszázada, 1997-ben hagyta el a gyártósort. Ergo egyre több a használt hibrid autó a piacon, amelyeket gyakran már félmillió forintért is meg lehet vásárolni, ezt egy gyors keresés a hasznaltauto.hu-n alá is támasztja.

Persze ezek kompromisszumokkal járhatnak, hiszen idősebb típusokról van szó, de az új modellek sem elérhetetlenek. Itt azonban mindenképpen különbséget kell tenni a mild, a full és a plug-in hibrid között. A legkevésbé elektromos mild hibridekhez ötmillió forint alatt is hozzá lehet jutni, míg az olcsóbb full hibridek már inkább hétmillió forint körül mozognak. A legdrágább típusok egyértelműen a „konnektoros" plug-in hibridek, amelyek 10 millió forintnál kezdődnek.

Még nem kész technológia

Nem az. Ahogy az előbb említettük, közel 25 éves technológiáról van szó.

Unsplash

A fenntartás is drága

Újabb tévhit. Egy új modellt megvenni drága, fenntartani már annál kevésbé. Az elektromotornak köszönhetően a robbanómotor terheltsége is alacsonyabb, így utóbbi megbízhatóbb, tartósabb, mint egy hagyományos dízeles vagy benzines autó esetében. Az elektromos meghajtás jóvoltából átlagosan nagyjából 30 százalékkal nő a belső égésű motor élettartama.

Az akkumulátorok élettartamától sem kell félni, a robbanómotoros és az elektromos meghajtást tökéletesen kiegészíti egymást, így mindkét alkatrész kímélve van. Ráadásul egyes gyártók (pl. Toyota) 10 év garanciát is vállalnak a hibrid aksikra. Természetesen egyszer elromolhat, az alkatrész pótlására viszont a gyártó több lehetőséget is kínál.

A fékbetétek sem kopnak annyira a regeneratív fékrendszernek köszönhetően. Továbbá számos olyan komponens alapból kiesik a képből, amely a gépjármű drága szervizelését indokolná, például turbótöltő, vagy az önindító. Az pedig már csak hab a tortán, hogy ha 25 kilométert képesek tisztán elektromos üzemmódban megtenni, úgy jogosultak zöld rendszámra, amelynek használatával mentesülnek a regisztrációs adó, átírási illeték, gépjármű- és cégautóadó fizetése alól, de számos településen a parkolási díjat sem kell megfizetniük. Így vásárlás után hosszú-hosszú ideig csak a kopóalkatrészekkel kell kalkulálni.

Nincs elég töltőhely az országban

Ezzel a problémával csak a plug-in hibrid tulajdonosok fognak szembesülni, hiszen a mild és a full hibridek külső forrásból nem tölthetőek. Jó hír, hogy a konnektoros vásárlók sem maradnak hoppon, hiszen hazánkban és világszerte is elképesztő gyorsasággal bővülnek a közösségi töltőpontok, ami kifejezetten előnyös, ha nincs lehetőség otthon vagy a munkahelyen feltölteni az akkumulátort. 2020 közepén átléptük az 1 millió töltőpontot a világban, Európában csaknem 300.000 töltőpont van, amit Brüsszel szeretne 1 millióra növelni néhány éven belül. Hazánkban korábban szinte csak Budapesten és a nagyobb városokban lehetett e-autót tölteni, de már több töltési lehetőség kínálkozik a kisebb lélekszámú településeken is. Természetesen vannak forgalmasabb töltési csomópontok, de nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy átlagosan akár egy vagy több órát kell várni autónk töltésére. Ma már a fejlesztéseknek és a különböző útvonaltervező applikációknak köszönhetően akadálytalanul eljuthatunk egy közepes hatótávolságot (200-300km) biztosító hibrid és elektromos autóval az ország bármely pontjára.

Emellett Magyarországon évek óta jogszabály írja elő, hogy például bevásárlóközpontoknak, hipermarketeknek meghatározott számú parkolóhelyenként e-töltőállomást kell létesíteniük.

A jogszabálymódosításoknak köszönhetően pedig, amelyek lehetővé tették a fizetős töltési szolgáltatás elindítását, egyre több nyilvános töltőoszlopot telepítenek országszerte, amelyek száma közel 1400-ra emelkedett.

Lassú, alkalmatlan hosszabb utakra

Ez az állítás valószínűleg abban a korbanszületett, amikor még azok az autók voltak gyorsak, amelyek jó sokat fogyasztottak. Szerencsére a technológia fejlődésének köszönhetően a hibrideknél erről szó sincs, sőt, az elektromos rásegítésnek köszönhetően sokszor dinamikusabban indul meg az autónk, mint a hagyományos meghajtású járművek. A hosszú utak pedig szintén nem jelentenek problémát, hiszen mindegyik típusban van egy belső égésű motor is, így a tisztán elektromos autók korlátjai sem érvényesek a hibridekre.

Nincs piaca

A világban napjainkig több, mint 20 millió hibrid gépjárművet értékesítettek. A DATAHOUSE tájékoztatása szerint Magyarországon az idei év első hat hónapjában 64 796 személyautót helyeztek forgalomba, ezek közül 10 630 darabot a full és a plug-in hibrid gépjárművek, illetve a tisztán elektromos autók tettek ki.

A full hibridekből értékesítettek a legtöbbet, számuk 7285-re tehető. Közülük is a benzines járművek vitték a prímet 6493 eladott példánnyal, míg dízelesekből 792 darab kelt el.

A plug-in hibridek értékesítési számaiban erősen érződik a típusra jellemző magasabb ár, a konnektoros autókból 2063 darab talált új gazdára az idei első félévben.

Idén pedig a Magyarországon futó zöld rendszámos autók állománya átlépte a 30 ezres lélektani határt, amelyből a hibrid autók száma 15 589 darabra volt tehető.

És jövője se

Az összes állítás közül ez a lehető legnagyobb tévedés, lásd az előző pontokat.

Conscious Design/Unsplash


A figyelmetekbe ajánljuk