A nyugalom jót tesz az egészségnek, itt az ideje megtanulni, hogyan válthatjuk ki.


Ahhoz, hogy megnyugodjunk, két módszer közül is választhatunk a hétköznapokban:

1.Szimpatikus idegrendszer gátlása

Amikor stresszesek vagyunk, az amygdala, vagyis a mandulamag olyan hormonokat bocsát ki, melyek beindítják a szimpatikus idegrendszer működését. Ettől ver gyorsabban a szívünk és ettől izzadunk stresszhelyzetben. Már egy veszélyforrásra gondolva is képes aktiválódni szimpatikus idegrendszerünk. Ezt a folyamatot tervezéssel állíthatjuk meg:

  • Írjuk össze azokat a dolgokat, melyektől stresszesek leszünk. Amennyire lehet, bontsuk ezeket darabokra.
  • Ezután jön egy érdekes rész: írjunk össze olyan emlékeket, amelyek oxitocint váltanak ki, vagyis a kötődéshez, szeretethez köthetőek, ilyen egy újszülött ringatása, egy ölelés, játék a háziállatunkkal, de a szexuális együttlét is.
  • Kössük össze ezeket a dolgokat. Például gondoljunk egy stresszt okozó dologra, hirtelen váltsunk fókuszt és kezdjünk el egy szeretetteljes élményre gondolni. Történhet ez fordítva is, gondoljunk egy kötődéssel kapcsolatos emlékre és vigyük oda a stresszt okozó ingert.

Ez a gyakorlás segíthet stresszes szituációban előhívni a kellemes ingereket. Ez miért fontos? Az oxitocin termelése gátolja a szimpatikus idegrendszert, így elkerülhetjük a stresszfolyamatot és megnyugodhatunk.

2.Aktiváljuk a paraszimpatikus idegrendszert

A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikusnak mintegy ellentéte. Akkor aktiválódik, amikor megnyugtat minket valaki, amikor tudjuk, hogy nincs veszély, nincs mitől félni. Aktiválódása során gátlódik a szimpatikus idegrendszer és nyugalom áraszt el minket.

  • A paraszimpatikus rendszer aktiválódásához először gondoljunk egy számunkra kedves személyre, aki nem kritizál soha, aki elfogad úgy, ahogy vagyunk. Próbáljuk megjeleníteni magunk előtt ennek a személynek az arcát és kössük össze a stresszt kiváltó eseménnyel.
  • Kössük össze az eseményt a hangjával is. Képzeljük el, hogy vele beszélgetünk róla.
  • Végül pedig egy érintését is képzeljük el, például azt, hogy megölel minket.

Ezeket a technikákat sikeresen alkalmazzák a repüléstől való félelem esetében többek között.

(Forrás: Psychologytoday)


A figyelmetekbe ajánljuk