Nemrég írtunk a Sherlock sorozatból is ismert memóriapalota memóriatechnikáról. Az eszközzel, melynek másik neve loci (helyek) az ókori rómaiak kötöttek egyes szövegrészleteket térbeli helyekhez. A kutatók most egy ennél is hatásosabb módszert írtak le, amely Ausztrália első nemzeteitől ered.
Az ausztrál bennszülöttek a Föld egyik legősibb kultúrájának részesei, akik több mint 60 ezer éven keresztül adták át tudásukat generációról generációra. A tudásanyagot általában olyan dalokban, történetekben, táncokban közvetítették az utódok felé, melyek tájékozódásként szolgáltak az évszakokkal, az élelmiszerforrásokkal, a navigációval, az eszközkészítéssel és a törvényekkel kapcsolatos alapvető információkkal kapcsolatban.
Ez a narratív technika hasonlít a memóriapalotához. A szakemberek szerint az ilyen tudásátadás egy tiszteletteljes, kulturálisan elfogadott módja lehetne például az orvosi enciklopédiák memorizálásának. Kutatásukban 76 ausztráliai orvostan hallgató kellett memorizáljon 20 pillangófajtát.
Az egyik csoportban megtanítottak a hallgatóknak egy narratív memóriatechnikát, melynek keretén belül egy kertben körbesétálva kellett összekötni tájelemekkel a fajták nevét.
Egy másik csoportban a memóriapalotát alkalmazták, tehát nem valós helyekhez, hanem képzelt helyekhez kötötték a neveket, amelyek a diákok gyerekkori otthonának egyes helyszínei voltak. A harmadik csoport minden segédeszköz nélkül próbált memorizálni.
Az eredmények alapján az ausztráliai narratív technika bizonyult a leghatásosabbnak. A kutatók ráadásul megjegyzik, hogy a diákok eléggé élvezték a módszer használatát a memorizálásban. Ennek ellenére hat héttel később mégiscsak azok a diákok tudtak több fajtát felidézni, akik a memóriapalota módszerét alkalmazták. A szakemberek szerint emiatt az ausztráliai módszer több ismétlést igényelhet.
(Forrás: Science Alert)
